Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

A Garay-téren íaríoíí népgyűlés. A propagandista a szoborjtalapzatáról beszélt. Hiába fújta az egyik falusi rezesbanda a balszélen a nótákat, a javarészt gyermekekből és asszonyokból álló hallgatóságot inkább a fényképezés érdekelte. A kommunizmus — híven önmagához — első feladatának a vallás és az állam szétválasztását tekintette. Hogy az emberek lelkéből a vallásos érzést már csírájában kiirtsák, Soós Sándor vármegyei intézőbizottsági elnök az 1919-ik évi április hő 22-én, a vallástanítást az összes iskolákban beszüntette és elrendelte, hogy az ott még magánúton sem végezhető. Kimondotta, hogy a lelkészek egyéb világi tantárgyakat is csak abban az esetben taníthatnak, ha a papi rendből kilépnek, illetve lelkészi állásukról szabályszerűen lemondanak. Mindenkit a szakszervezetekbe kényszerítettek és hogy ennek megtörténtét szemmel láthatólag is ellenőrizhessék, elhatározták, miszerint május hó 1 -ét, a „Vörös MájustM fényesen megünneplik és arra az összes proletárokat felvonultatják. Az ünnepségre való megbeszéléseket a „Marx Lenin Otthon"-ban tartották, ahova hasonló célból az 1919. évi április hó 24-én este is összejöttek Az összes szakszervezeti elnökök jelenléte mellett javában