Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

jelezte a hajnali álomban szendergő városnak, hogy kiütött a háború. Megkezdődtek a búcsuzások a szülőktől és testvérektől, a feleségtől és gyermekektől. Szekszárd hős fiai nótás kedvvel, virágos kalappal indultak az állomásra, hogy túlnyomó részt a volt cs. és kir. 44-ik, a m. kir, 17-ik és 19-ik honvéd gyalog-, továbbá a m. kir. 8-ik honvéd huszárezredhez vonuljanak be és a haza iránti kötelességüket becsülettel teljesítsék. A szerb határon már javában szóltak az ágyuk, amikor a Szerbiát támogató Oroszország szövetségeseinek, a nyugati nagyhatalmaknak az arcáról is lehullott a lepel. Nem volt más választás, július hó 31-én a király elrendelte az általános mozgósítást. A legfelsőbb Hadúr parancsa folytán a máskor csendes Szekszárd a megbolygatott méhkashoz hasonlított és a még nem tapasztalt háborús képet mutatta. A lakosság felvonulásokat rendezett, éltette a háborút. * * Kötelességéhez híven, a város társadalma is azonnal munkához fogott és a Vöröskereszt itteni fiókja hadikórházat állított fel. Kovács Dávidné Nagy Lujza igazgatónő hazafias készséggel engedte át a nemes célra a felügyelete alatt álló polgári leányiskola épületét, amelynek termeiből hosszú időre eltűntek a békés állapotra emlékeztető padok, hogy helyüket percek alatt a kórházi berendezések foglalják el. Az 1914-ik évi augusztus hó 11-én, kedden dé után az iskola épületére felhúzták a vöröskeresztes lobogót és három gyógyteremben, 59 ággyal dr. Kramolin Gyula orvos vezetése mellett a „Szekszárdi Vöröskereszt Kórház" megkezdte áldásos működését. A hireken kívül a háborúból a város közönsége első ízben csak akkor látott valamit, amikor augusztus hó 21-én, a délutáni 5 órai vonattal 23 sebesült harcos megérkezett. Meleg testvéri szeretet fogadta a sebesülteket, akiknek javarésze a székesfehérvári cs. és kir. 69-ik gyalogezredhez tartozott. Súlyosabb sebesült csak 3—4 volt közöttük, a könnyebben sérültek a szerbek kegyetlenkedéseiről beszéltek. Közben — mert az óriási méretekben kibontakozott háború