Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

a hegyek közt lévő bartinai és bödői forrásokból többször vizet is vitetett magával. Gyermekei, Gejza és László sokszor megfordultak a városban. A királyi hercegek szívesen vadászgattak a várost körülvevő hatalmas erdőségekben. Az apátság templomának és épületének a pontos helyét csak általánosságban tudjuk. Szekszárd szülötte, Garay János talán ezért emlékezik meg egyik versében az apátság helyéről az alábbiak szerint : Hol állt, hol nem, azt ma meg nem mondhatom : Sok kolostor lett azóta puszta rom ; De hogy fényes és roppant volt hajdanán, Feljegyezték krónikák és hagyomány. Gazdag és nagy volt kéttornyú temploma, Benn a kripta, mint egy herceg csarnoka ; A kolostor, mint óriási méh köpü, Kis cellákkal telve, kivüiröl négyszögű. Az I. Béla király által alapított apátsági templom oszlopfejei.