Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

a kórház fejlődése. Akkor került a kórház élére Gájásy Lajos orvos, aki a város társadalmi életében is tevékenyen szerepelt. Gájásy Lajos Engedélyezte a rendszer, hogy Szekszárd késői jövőjére gazdaságilag nagy kihatással biró Sárvíz medre rendeztessék. Miután az 1807-ik évi XVII. tc. alapján az 1811—1826-ig terjedő években három vármegye megfeszített munkájával a Sárvizet a városig szabályozták, az 1854-ik évi szeptember hó 14-étől az 1855-ik évi november hó 26-áig — Szekszárdtól a taplósi Holt-dunaágig -— állami költségen 4 kilométer hosszú csatornát építettek és ott vezették a Sárvizet a Dunába. A Sárvíznek a várostól Bátáig terjedő 50 kilométert meghaladó vonala így holt mederré vált.