Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

czádlában, mellyböl két forint harmincz krajczár tesz egy három ezüst húszassal számított pengő forintot. Van a' városnak tűzi pénztára, melly 1841dik évi Május hó 9dikén kezdődött. Egy mintegy 60 holdakból álló erdeje, a' Sár folyó, és az alsó város rész között, melly előbb cigánytónak neveztetett. — Ezen tó ember emlékezetét felül muló időtül fogva folyvást haszontalanul hevert, még végre azt a' városi lakosok minden jutalom nélkül közös erővel 1842dik év őszi hónapjaiban elültették; az erdő ma már virágzó állapotban van. A' városnak tulajdon fekvő javai még következendők : hold négyszögöl 1. Van egy szőleje az eiőhegyen 5 31 2. Vannak rétjei : a' palánki szigetben, duna erdején, ruzsamájban, borréban, hidasi fok mellett, keréktónál, borkutnál, Takáts János dombjánál, hidason, és baton — — — — — 436 1030 3. Földjei : ruzsamájban, sz. Mihály képénél, palánka szigetben, Takács János dombjánál és falu helyen összesen — — — — — 54 1179 4. Van kertje a' régi temetőnél — — — 1 305 5. Majorja a' ruzsamáji földeken alól lévő gyepen — — — — — — — — 2 600 6. Van egy 3 kerekű vizi malma, melynek területe a' hozzátartoz

andó rét és földekkel — 6 381 Összesen — — 513 551 A' város emeletes közös háza került a' városnak — — 40,922 for. 30 kr. Önkéntes adakozásokbul befolyt, és szinte az építésre forditatott, ide értvén a' napszámokat is 1,885 „ 30 „ Összesen tehát került — — 42,808 forint váltó czédulába, vagy is 17,123 forint 12 kr. ezüst pénzben, három ezüst húszasokat számítván egy forintra. Mind ezek irásba foglalva több pénznemekkel együtt egy övegbe bepecsételve a' Városháza talpkövébe, melly a' ház kapuja alsó részénéi lévő etöfalba a' föld színétől mintegy 5 lábnyi magosságra van helyhezve, bé tétettek. Jegyzetté Antal János m. k. Város Főjegyzője." so 145