Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Bezerédj István-utca 1. számú ház és a szomszédságában lévő plébánia jól látszanak. A paplak után — a mai városháza Béla-téri hosszában — egy kőkerités volt, amelyet az előbb leírt formában a második városháza követett. A kórház melletti utca* a nyílt térre vezetett és a Széchenyiutca déli részénél már az Arany János-utca is létezett. A vármegyeházától kelet felé az uradalmi épületek voltak, mellettük a Széchenyi-utca északi része és a báró Augusz Imre-utca terült el. A mostani Mátyás király-utca eleje már kiépült és rajta túl a Kossuth Lajos-utca és az Újváros kialakulóban voltak. A temetőt a Fürdőház-utcában lévő Mesterkert helyén nyitották meg. Az említett utcáktól a Duna felé vízöntéses és mocsaras volt a terület. • * A templom, a vármegyeháza és a kórház után városfejlődési és történelmi szempontból Szekszárd lakosságát legközvetlenebbül az az építkezés érintette, amely Martin Antal bíró és Antal János főjegyző alatt, az 1842-ik évi május hó 12-én vette kezdetét. Akkor épült fel 4 éven belül, a túloldalon szemlélhető harmadik városháza, amely bővített nagyságban ma is ugyanazt a célt szolgálja, mint akkor. Az építést az 1846-ik év őszén fejezték be és az alapkő letételével kapcsolatos szép ünnepség keretében október hóban adták át hivatásának. Antal János főjegyző papírra vetette az ünnepség lefolyását és ismertetésében felsorolta a városra vonatkozó összes fontosabb adatokat. Mivel a leírásból az országos vonatkozású nevek mellett a száz év előtti Szekszárd tárul az olvasó elé és mivel abból tudomás szerint már csak egy példány van, ezért azt egész terjedelmében e könyv lapjain megörökíteni kellett. * A mai Hirling Ádám-utca.