Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Az építés keresztülvitele abban az időben — különösen az anyagiak miatt — sok és nagy küzdelembe került. Kedvezőbb fordulat csak akkor állott be, amikor tagyosi Csapó Dániel lett a vármegye első alispánja, aki — szakítva az eddigi móddal és ütemmel — egész más mederbe terelte az építés ügyét. Ügyes irányítással a kivitelhez szükséges összeget az adózáson kivül nagyobbmérvü segélyek alakjában teremtette elő, amelyeket birtokarány szerint előre közölt nagyságban szavaztatott meg. Fáradhatatlan és mindenre kiterjedő munkásságával odáig vitte a székház építésének az ügyét, hogy 1828-ban Pollák pesti építőmester tervei szerint Stann Jakab* szekszárdi vállalkozót bízták meg a székház felépítésével. Az 1830-ik évi szeptember hó 2-án tartott közgyűlésre összegyűlt Karoknak és Rendeknek Csapó alispán már bemutatta a székház emeletes részét az oszlopos bejáróval. A megyei székház északi része az oszlopos bejáróval. A Karok és Rendek nagy megelégedéssel és csodálkozással szemlélték a székház uj részének a hatalmas méreteit, de egyuttai * A későbbi nagyközségi biró édesatyja volt.