Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)
Amit a középkori Tolna vármegyéről tudni lehet
23 Teleki II. 507. 1. 24 Vö. KRISTÓ Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Bpest, 1979. 2 ^ ENGEL Pál: Az ország újraegyesítése. I. Károly király küzdelmei az oligarchák ellen. (1310-1323). Sz 121 (1988) 112. 1., vö. KRISTÓ Gyula: A Kőszegiek kiskirálysága. Vasi Szemle 17(1975) 251-268. 1. 2 ^ Jelen ismereteink szerint csupán Nána volt királyi birtokban. ENGEL, Archontológia I. 206. 1. 27 ENGEL, Archontológia I. 206.1, vö. HAJNIS L: i. m. 141-143.1. és PESTY Frigyes : Eltűnt régi vármegyék I-II. Bpest, 1888. 28 Ferenc SZAKÁLY: The Hungarian-Croatian border defense system and its collapse. In: From Hunyadi to Rákóczi. War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary. Ed. by János M. BAK, Béla K. KIRÁLY. New York, 1982. (Eastern European Monographs N° CIV. War and Society in Eastern Central Europe Vol. III.) 142-151. 1. passim 2 9 CSÁNKI, Történelmi földrajz III. 404. (Maréi Bogár), 403. és 471.1. (Dárói Majos, vö. KOVÁCS Péter Egyetem vagy birtok [Bécs-Krakkó-Itália]. In: Tanulmányok. Sz., 1996. [Tolna megyei levéltári füzetek 5.] 224-232.1.), 467.1. (Garai), vö. KISS István: Simontornya krónikája. Simontornya, 1938. és HURLER Miklós - TAB AJ Dl Miklós: A simontornyai vár. Bpest, 1987. 30 CSÁNKI, Történelmi földrajz III. 462.1., vö. MIKLÓS Zsuzsa: A Tolna megyei Nyék vár (FelsőnyékVárna). A Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve 14(1988)216-218.1.; Dombó lokalizálásához: GAÁL Attila: A dombóvár-békatói XVI-XVII. századi temető és ÉRI Kinga: Balkáni eredetű törökkori népesség csontmaradványai Dombóvár határából. Uo. 10-11 (1979-1980) 133-224.1.; KOPPÁNY Tibor: A Tolna megyei Dombó vára. In: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Tanulmányok). Bpest, 1994. (Művészettörténet — műemlékvédelem VI.) 159-168. 1. 31 CSÁNKI, Történelmi földrajz III. 464.1, somogyi birtokairól: CSÁNKI, Történelmi földrajz II. 669.1. 3 2 CSÁNKI, Történelmiföldrajz III. 476-477.1., somogyi birtokairól: CSÁNKI, Történelmiföldrajz II. 670671. és 698. 1. 33 A kérdést MÁLYUSZ Elemér exponálta: A magyar rendi társadalom Hunyadi korában. Bpest, 1958. (Klny. a Sz 90 [1957] évf.-ból) 79-86. 1. (Egy 1447. évi oklevél alapján ilyenként mutatja be Dombai Lászlót és Pált, Mesztegnyői Szerecsen Pétert, valamint a Tolnában (is) alispánoskodott Álmosdi Csire Barnabást.); A kérdés kutatását KUBINYI András terjesztette ki a századfordulóra és a 16. század első negyedére : A királyi tanács köznemesi ülnökei ajagelló-korban. In: Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok (Mályusz Elemér Emlékkönyv). Szerk. H. BALÁZS Éva, FÜGEDI Erik, MAKSAY Ferenc. Bpest, 1984. 257-268.1. (a tolnai ülnökök névsora: 263.1.29. jegyz.), UŐ.: A Magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt. In: Mohács (Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából). Szerk. RÚZSÁS Lajos és SZAKÁLY Ferenc. Bpest, 1986. 74-77.1. (korábban bárói méltóságot betöltő, ill. arra törő tolnaiakról: 75. 1. 77. jegyz.), UŐ.: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején. Sz 121(1988) 148-212. 1., különösen „A tanácsban megjelent név szerint említett köznemesek (14901516)" c. kimutatás: 208-210.1.; Buzlayról ld. még KUBINYI András: A Gergelylaki Buzlayak a középkor végén. In: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. LŐ VEI Pál. Bpest, 1993. (Művészettörténet-Műemlékvédelem IV.) 269-285. 1.; Az említett családok tagjainak pályafutásához: FÜGEDI Erik: A 15. századi arisztokrácia mobilitása. Bpest, 1970. (Történeti statisztikai kötetek) passim (méltóságnévsorokkal) és ENGEL, Archontológia II. 38., 63., 182. és 231.1.; Kúriai bírósági működésükről: BÓNIS György: Aszemélynökés bírótársai és Jagellók korában. & 98(1969) 16-27.1. és \JŐ.:A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bpest, 1971. 342-354. 1. passim; „A központi bíróságok írástudó-jogtudó személyzete szinte az egész országból toborozta utánpótlását. Zömét még mindig a Dunántúl adta, különösen Zala, Somogy, Tolna, Baranya és Vas megye, de ifjat küldött a többi is. (Nem lehet véletlen, hogy éppen az első háromból került ki ítélőmesteris.)" — írja BÓNIS Gy.: A jogtudó értelmiségi, m. 305.1, ahol az alábbi Tolna megyeiek vannak felsorolva: Dersanóczi (itm.), Kajdacsi, Keledfalvi, Kesztölci, Sárközi, Szintéi. Nem vagyunk meggyőződve, hogy az azonosítás minden esetben helytálló, az mégis szemmel látható, hogy az alispánkodó és a kúriában dolgozó csoport nem fedi egymást. Az alábbiakban látni fogjuk, hogy a vm. országgyűlési követei között viszont akadtak ilyenek, bár sajátosképp a másunnan ide származottak közül. Pl. a valkói gyökerű Gibárti Keserű Mihály korábbi alországbíró : i. m. 319.1. és a Somogyban birtokos Kákonyi Albert kúriai nótárius volt: i. m. 299. 1. 27. jegyz. és 305. 1.
