Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)

Kitekintés

vasz 35. 1.; Leginkább az adóztatásra korlátozódott Zrínyi tolnai ispáni tevékenysége is: BARABÁS S. i. m. II. 469, 474, 478, 536, 537. stb. 1. 7 Egy csokorra valót kigyűjtöttünk: SZAKÁLY Ferenc: Egy végvári kapitány hétköznapjai (Horváth Márk szigeti kapitány levelezése Nádasdy Tamással és szervitoraival, 1556-1561). Smm 18(1987) 79. 1. 106. jegyz. 8 Az uralkodó ekkortájt elsősorban katonáknak juttatta a megüresedett birtokokat. SZAKÁLY Ferenc: Magyar intézmények a török hódoltságban. Bpest, 1997. (Társadalom-és művelődéstörténeti tanulmányok 21.) 24-36. 1. passim 9 Egyedül Osztopáni Perneszy Imre (alispán, 1563) neve ismerős, a többieké: Nagyváti (v. Herántfalvi) Heránt Andrásé (alispán, 1564), Medvezi Bakóca Balázsé (alispán, 1564/1565) és Szenterzsébeti Elek Istváné (szolgabíró 1564/1565) nem. Jellemző módon nem találjuk nevüket ezen évek Tolna megyei portális összeírásaiban sem: HORVÁTH J. Gyula-TIMÁR György: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéből (1542, 1551, 1564). Baranyai hely történetírás 1(1973) 7-127. 1. és TÍMÁR Gy. i. m. 10 Magyar országgyűlési emlékek i. m. IV. 1557-1563. Bpest, 1876. (MHH III/A.6.) 41.1. 3. jegyz. és 406. 1.; összefoglalva: SZAKÁLY F.: Magyar intézmények i. m. 85-86. 1. 11 /. m. 338-339. 1. 12 HOLUB József. Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig. TTmt 5(1974) 41. skk.l. 13 Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve 1. Szerk. K. BALOGJános. Szekszárd, 1978. 216-217. 1.