Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)

Amit a középkori Tolna vármegyéről tudni lehet

JEGYZETEK 1 KRISTÓ Gyulait vármegyék kialakulása Magyarországon. Bpest, 1988. (Nemzetes emlékezet) 515.1. az 1055. évi tihanyi alapítólevél. A legújabb kiadása: GYÖRFFY György: Diplomata antiquissima accedunt epistolae et acta ad históriám Hungáriáépertinentia I. Ab anno 1000 usque ad annum 1131. Bpest, 1992. 145. 1. 30. sor. 2 „A tolnai archidiaconatus északnyugati határpontja Tolnanémedi. Északi határvonala innen kiindulva a Simontornyától délre eső Rácegrespusztán (az egykori Egres plébánián), a Pálfa határában levő Cseténypusztán (a hajdani ChesinChech en plébánián), Györkönyön, Németkéren át Dunaföldvárig halad. Keleti határa a Dunaföldvár-Bölcske-Paks vonalon szorosan, a Paks-Tolna-Öcsény-Bátaszék (akkori nevén Cykador) vonalon tíz-húsz kilométeres távolságból követi a Duna folyását (bár Öcsénytől keletre Ozsákpusztánál, a hajdani v4ztftí£plébániánál újra közel kerül a Dunához). Délen Bátaszék, Mecseknádasd, a mai Komlóba olvadt Mecsekjánosi, nyugaton pedig Kisvaszar, Mágocs, Döbrököz, Dúzs, Miszla és Tolnanémedi a szélső plébániák. A regőlyi főesperesség északnyugati határpontja Kánya. Északi határa a Kánya-Tengőd-Nagyszokoly-Magyarkeszi-Felsőnyék-Ozora vonalon fut. Ozorától a határ délre fordul, a Pincehelytől nyugatra levő Kecsegepuszta (a Kechew, Kechey stb. néven szereplő plébánia), Regöly, Szakály mutatják a határt. Innen délnyugat felé halad tovább : a Döbrököztől északkeletre volt Kurchmen-Kurzhum, a Döbrököz határában északnyugatra eső Leperdpuszta (Wepurd, Weperd stb. néven), majd Dombóvár (illetve ha Dumbo-Dembio Vasárosdombóval azonos, akkor a mai Dombóvártól északra volt Abraam, illetve Dalmadpuszta és Szentmiklóspuszta), Vázsnok és Oroszló a szélső pontok. Nyugati határát Oroszló után Sásd, Kercseliget, Szabadi, Zimány, az Igáitól délkeletre eső Mersepuszta (Omerse, Omorse nevű plébánia), a Somogyacsától északra levő Gerzéd puszta (Guereg, Cecresdstb. nevű plébánia), majd Bedeg (a mai Bedegkér) és Kánya jelzi." KRISTÓ Gy. i. m. 285-286. !.. (A töredékesen ránk maradt 1332/1335. évi pápai tizedjegyzékekalapján; ezek kiadva: FRAKNÓI Vilmos (szerk.): Monumenta Vaticana regni Hungáriáé illustrantia 1/1. Bpest, 1887.) 3 TÍMÁR György: Tolnavár Mohács előtt. In: Tolna mezőváros monográfiája. Szerk. GLÓSZJózsef, V. KÁPOLNÁS Mária. Tolna, 1992. 45-52. 1. 4 Ld. alább a Fő- és alispánok jegyzékét. 5 FRAKNÓI, Szekszárdi apátság62-63.1. N° II., magyar fordításban: Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve 1. Szerk. K. BALOGJános. Szekszárd, 1978. 47. 1. N° 1/24. ° A királyi vármegye tisztviselőiről: Korai magyar történelmi lexikon 7\4-7\6. 1. 7 A hozzá tartozó várföldekről: TÍMÁR Gy. i. m. 51.1. (Fejér: CD IV/1. 104-111. és II. 120-125.1. alapján; az utóbbi kétes hitelű). 8 Gondoljuk ezt azért, mert 1306. jan. 1-én még curialis comesét említik, 1314. júl. 24-én pedig már comesét, ami jelen esetben ispánhelyettesnek értendő: ENGEL, Archontológia II. 206. 1.; Ugyanezen mű alapján állapítottuk meg, hogy a szomszédos vm.-ék közül az alábbi évekből ismerjük az első kiadványt: Fejér: 1333, Somogy: 1332, Baranya: 1315, Bodrog: 1339 (ENGEL, Archontológia I. 127., 175, 102. és 115.1.). Az ország összes vm.-je közül mindössze 14 kiadványsorozata indul Tolnáénál korábban. 9 „Alakja s ennélfogva terjedelme is elütött a maitól. Északon és keleten nagyjából hajdan a ma ismeretes határokig terjedt; dél és nyugot: azaz Baranya és Somogy megyék felé azonban jóval terjedelmesebb volt, mint napjainkban. Báttaszéktől nyugotra: Ófalu (ma baranyamegyei) helység táján kezdett eltérni a határ, mert e falut hajdan már Tolnavármegyéhez számították. Ugyané megyéhez — mintegy végső pontokul Baranyavármegye felé — számíthatók odább nyugoton Nádasd (talán), Szent-László, Battyán, Jánosi, Liget, Varga, Sásd, Vázsnok, Mezed, Bakolcza stb.; valamint föntebb a ma szintén baranyai Vaszar, Tekes (h. Telkes), Gerényes, Mágocs, Kozár, Hagymás sat. helységek is, úgy hogy a mai Baranyamegyének nagyjából Ófalutól Bakóczáig terjedő északnyugoti sarka Tolnavármegyéhez tartozott. A nyugoti oldalon pedig: Kercseliget vidékétől föl Koppányig, a mai somogymegyei Fonó, Zimán(y), Gyalán, Szili, Derecske, Koppány stb. helységek vidéke növelé Tolnavármegye területét." CSÁNKI, Történelmi földrajz III. 397. 1. 10 Pl. Partmadocsa, Kürtő (Kwrthw) és Kormó possesiokat birtokosa, a veszprémvölgyi Szűz Mária apácakolostor kérésére Albert király 1439-ben Tolnából Fejér m.-be helyezte át: MOL Dl 13 339. 11 CSÁNKI, Történelmi földrajz III. 407., 413. és 459. 1.