Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)

Amit a középkori Tolna vármegyéről tudni lehet

A vármegyei törvényszéket kéthetente hétfőn (feria secunda) tartották. Helyszínéről 1331-ből való az első adatunk (N° 4): akkor Dalmandon, később Görbőn (1343-1345, 1347-1350), Tolnaváron (1350-1376), Kölesden (1392, 1397, 1402, 1403), Szakályon (1399), Csernelen (1400-1447), Kölesden (1452, 1453), Nagyszabatonban (1454), megint Kölesden (1471), majd 1456-tól fogva a megye közepén, Szakály környékén fekvő Csernelen ülésezett, amelyet immár inkább Csernyédnek neveztek.

15 Érdekes módon

16 a nádori a vándorbíráskodás fórumait, a generalis congregation — amelyen, a vármegyei tisztségviselők közreműködésével, nagyjából ugyanolyan ügyekben ítélkezett, mint a vármegye

17 —, nem feltétlenül a törvényszék éppen aktuális helyén rendezték. (Vö. a 2. térképmelléklettel) Leszámítva természetesen az országos hadindítások idejére elrendelt általános törvényszünetet.

18 a vármegyei törvényszék folyamatosan, a legkeményebb télben is működött, függetlenül a legnagyobb ünnepektől is. (Az alábiakban grafikonon hónapos megoszlásban ábrázoltuk az ismert tolnai törvényszéki napokat, abból kiindulva, hogy az töredékes oklevél-anyag nagyjában-egészében a valóságot tükrözi.) A fentiekből következően a „székhelyen" kellett lennie valami olyan épületnek, amely a tisztikart megvédte az időjárás viszontagságaitól. Nagy valószínűséggel itt őrizték a vármegye levéltárát is,

19 amelyben saját kiadványai másolatain kívül felsőbbségi parancsokat, adóösszeírásokat, zsoldlajstromokat (a vármegye ugyanis bandérium-állításra volt kötelezve), az országgyűlési követek jelentéseit és a dekrétumokat,

20 esetleg a kezdetleges jegyzőkönyveket őriztek.

21 A ránk maradt Tolna vármegyei kiadványok szezonális megoszlása havonként A nemesi vármegyét irányító tisztikar részben tetszőleges időre kinevezett, 35