Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)

Regeszták N° 1-205

szék előtt tegyen jelentést. Az ügy, különböző halasztások révén, ez év jan. 20-ig (Fabiani et Sebastiani) húzódott, amikor is Fewldessy szolgabíró jelentette: az előző napon, vasárnap (D. =Prisce) a törvénykezés megtekintésére és meghallga­tására kiszállt ALSoGYEWNK-re, ahol is a felperes az említett ítélőlevél szerint kész volt valamennyi familiárisától és jobbágyától, mindegyiktől hatodmagá­val, azaz: öt nem nemessel az esküt kivenni, az alperes képviselője kijelentette, hogy mivel Matucsinai annak idején Bácsott a káptalan előtt harmadmagával, vagyis: két nemessel együtt, megesküdvén már tisztázta magát, 3 familiárisainak és jobbágyainak is csupán harmadmagukkal kell esküt tenniük, amire azok kész­nek is mondották magukat. Mivel a szolgabírói jelentésből kiderült, hogy az igazságtétel végülis nem történt meg, a vm., érett tanácskozás után, úgy döntött, hogy az alperes febr. 6-ára (Dorothée) köteles embereit a vm.-i törvényszék elé ál­lítani, ahol ítélkezni fognak felettük. A megjelölt időpontra azonban Matucsi­nai familiárisait és jobbágyait nem állította a vm. elé, a vm. ügyvédvalló levelé­vel előállt képviselője, Zarandok-i Miklós viszont bemutatta Lajos királynak a vm.-hez intézett 1521. dec. 17-i parancslevelét [N°204.]. Az oklevél ismertetése után Morgay azzal a kifogással élt, hogy mivel ellenfele törvénytelenül és jogta­lan előterjesztés alapján (illegitime et per indebitam expositionem) szerezte meg a ki­rályi parancslevelet, és mivel ő még a török elleni hadjárat 4 előtt vonta perbe Matucsinait, s keresetét csupán azért nem hirdettette ki, mert akkortájt Tolna vm. semmiféle ügyben nem hozott ítéletet. A hadoszlás 5 után viszont a fentebb megjelölt időpontban [1521. nov. 7.] kihirdették, ahol a vm. az alperes jobbá­gyait nem kötelezte eskütételre, hanem a földesúr általi ítéletre bocsátotta őket, ám a jobbágyok megeskettetésére akkor sem került sor, csupán allegatio és vála­szadás történt. Bár az ítéletlevél értelmében valamennyiüknek hatodmagával kellett volna megesküdnie, erre csak harmadmagukkal voltak hajlandóak. Za­randoky erre nem akart válaszolni, hanem kérte, hogy a királyi parancslevél ér­telmében a vm. az ügyet terjessze fel a kúriába. A vm. az ügyet abban az állapot­ban, amelyben éppen volt, valamennyi, azzal kapcsolatban keletkezett oklevél­lel s anélkül, hogy Matucsinaira bírságot szabott volna ki, az e naptól számított harminckettedik napra áttette a personalis presentiára. Erősen restaurált eredetije foltos, hátoldalán hat pecsét nyomával: MOL Dl 89 157 (Esterházy cs. hercegi ágának bp-i lt. Rep. 35. Fasc. BB. N°935). 1 A névnek csupán az első betűje olvasható, mivel azonban utána ugyanez a vezetéknév kö­vetkezik, könnyen rekonstruálható. 2 Tolna vm. rendesen hétfőn (f II.) tartotta törvényszékét. Ez évben nyilván azért tért el bevett szokásától, mert a perszak szünetelése miatt az elintézendő ügyek nagyon felgyűltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom