Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)

Regeszták N° 1-205

szék előtt tegyen jelentést. Az ügy, különböző halasztások révén, ez év jan. 20-ig (Fabiani et Sebastiani) húzódott, amikor is Fewldessy szolgabíró jelentette: az előző napon, vasárnap (D. =Prisce) a törvénykezés megtekintésére és meghallgatására kiszállt ALSoGYEWNK-re, ahol is a felperes az említett ítélőlevél szerint kész volt valamennyi familiárisától és jobbágyától, mindegyiktől hatodmagával, azaz: öt nem nemessel az esküt kivenni, az alperes képviselője kijelentette, hogy mivel Matucsinai annak idején Bácsott a káptalan előtt harmadmagával, vagyis: két nemessel együtt, megesküdvén már tisztázta magát,

3 familiárisainak és jobbágyainak is csupán harmadmagukkal kell esküt tenniük, amire azok késznek is mondották magukat. Mivel a szolgabírói jelentésből kiderült, hogy az igazságtétel végülis nem történt meg, a vm., érett tanácskozás után, úgy döntött, hogy az alperes febr. 6-ára (Dorothée) köteles embereit a vm.-i törvényszék elé állítani, ahol ítélkezni fognak felettük. A megjelölt időpontra azonban Matucsinai familiárisait és jobbágyait nem állította a vm. elé, a vm. ügyvédvalló levelével előállt képviselője, Zarandok-i Miklós viszont bemutatta Lajos királynak a vm.-hez intézett 1521. dec. 17-i parancslevelét [N°204.]. Az oklevél ismertetése után Morgay azzal a kifogással élt, hogy mivel ellenfele törvénytelenül és jogtalan előterjesztés alapján (illegitime et per indebitam expositionem) szerezte meg a királyi parancslevelet, és mivel ő még a török elleni hadjárat

4 előtt vonta perbe Matucsinait, s keresetét csupán azért nem hirdettette ki, mert akkortájt Tolna vm. semmiféle ügyben nem hozott ítéletet. A hadoszlás

5 után viszont a fentebb megjelölt időpontban [1521. nov. 7.] kihirdették, ahol a vm. az alperes jobbágyait nem kötelezte eskütételre, hanem a földesúr általi ítéletre bocsátotta őket, ám a jobbágyok megeskettetésére akkor sem került sor, csupán allegatio és válaszadás történt. Bár az ítéletlevél értelmében valamennyiüknek hatodmagával kellett volna megesküdnie, erre csak harmadmagukkal voltak hajlandóak. Zarandoky erre nem akart válaszolni, hanem kérte, hogy a királyi parancslevél értelmében a vm. az ügyet terjessze fel a kúriába. A vm. az ügyet abban az állapotban, amelyben éppen volt, valamennyi, azzal kapcsolatban keletkezett oklevéllel s anélkül, hogy Matucsinaira bírságot szabott volna ki, az e naptól számított harminckettedik napra áttette a personalis presentiára. Erősen restaurált eredetije foltos, hátoldalán hat pecsét nyomával: MOL Dl 89 157 (Esterházy cs. hercegi ágának bp-i lt. Rep. 35. Fasc. BB. N°935). 1 A névnek csupán az első betűje olvasható, mivel azonban utána ugyanez a vezetéknév következik, könnyen rekonstruálható. 2 Tolna vm. rendesen hétfőn (f II.) tartotta törvényszékét. Ez évben nyilván azért tért el bevett szokásától, mert a perszak szünetelése miatt az elintézendő ügyek nagyon felgyűltek.