Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)

Regeszták N° 1-205

Csernyéd, 1518. márc. 15. (Chernewd, f. II. p. D. Letare) Zerdahel-i Ewz János és Henye-i Thybwrc András tolnai alispánok, valamint a [meg nem nevezett] szolgabírák tanúsítják, hogy Gergelylaki Buzlay Mózes ki­rályi udvarmester kérésére kiküldték Zenthmyklos-i Benedek szolgabírót (nob.), aki a vm. fenti napon tartott törvényszékén kérdezősködve megállapította, hogy a panaszos HEWLGEZ-Í jobbágya, Kelemen Márton márc. 15-én (f.V. a. Gregorii pape) bizonyos ügyeinek intézése végett KALAZNYO possessioba ment. Ügyei elintézése után inni támadván kedve (expédias suis negotiis causa bibendi cogente eum naturali appetitu) és ezért betért Kalaznyay András nemes (nob.) házába, ahonnét az elfogyasztott bort megfizetve távozott. Almas-i Dama György (nob.) ugyanazon possessiobeli részbirtokán azonban Kalaznyay András fegyveres kézzel rátámadt, megverte, sőt meg is sebesítette, majd fogolyként visszahurcol­ta a saját nemesi kúriájába, ahol is különböző kínzásoknak vetette alá (ibique va­rus et diversis tormentis et cruciatibus afficiendo). Eredetije papíron, hátoldalán négy pecsét halvány nyomaival: MOL Dl 89 118 (Esterházy cs. hercegi ágának bp.-i lt. Rep. 35. Fasc. BB. N°932). 204. Buda, 1521. dec. 27. (Bude, Johannis ap. et ev.) Lajos király Tolna vm. magisztrátusához: Matucsinai János (egr.) nevében előadták neki, hogy amikor az említett a török ellen hirdetett legutóbbi hadjá­ratban a felség mellett tartózkodott, 1 Morga-i Mihály (egr.) bizonyos ügyek mi­att a vm. előtt perbe vonta. A vm. a perben a panaszos Matucsinai GYENK pos­sessiójában lakó több jobbágyát eskü letételére ítélte. Adott időben és helyen a jobbágyok egy szolgabíró előtt meg is jelentek, ám az nem vette ki esküjüket, a vm. pedig, a szolgabíró jelentése alapján, az eskütételre újabb időpontot kívánt kijelölni. Mivel pedig az említett országos mozgósítás végéig (infra condescensio­nem predicte expeditionis generalis) összes ügyet felfüggesztették mind a kúriai, mind pedig a vm.-i törvényszékeken, a panaszos azt kívánja, hogy az ügyet, jobb megértés végett, az ország törvényvei szerint tegyék át a királyi kúriába a perso­nalis presentia elé. Az uralkodó megparancsolja, hogy mivel ítélete ilyenformán nem jogszerű, a vm., az oklevél kézhezvétele után, s mivel a vm. által arra köte­lezett jobbágyoknak nem kell esküt tenniük, a pert jelen állapotában, bírói leve­lével együtt, minden bírság és akadályozás nélkül, tegye át a királyi kúriába. 203

Next

/
Oldalképek
Tartalom