Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)
Regeszták N° 1-205
Csernél, 1420. júl. 15. (Chernél, Divisionis apóst.) Tolna vm. [meg nem nevezett] szolgabírái és közönsége: a jún. 10-én (fill. a. Barnabe) tartott törvényszéken Gadan-i Lukács panaszt emelt az ugyanott személyesen megjelent Gadan-i Gergely alispán ellen, mivel az az ő birtokrészére menvén az ő feleségét rossz nőnek, kurvának mondta. Miután a vádra Gergely azt felelte, hogy ő az egész ügyben ártatlan, a vm. hatósága úgy határozott, hogy az asszony vagy saját házában, vagy a plébániatemplomban tegyen esküt rá, hogy Gergely valóban gyalázta őt, Agiagus-i István szolgabíró pecsétjével kiküldték Gewder Antalt, aki visszatérvén jelentette: az asszony az esküt letette. Eredetije papíron, hátoldalán hat pecsét nyomával: MOL Dl 79 619 (Zichy cs. zsélyi lt. N2212:1789). Kiadva: Zichy VII. 616-617. 1. N2417. 84. Csernél, 1421. ápr. 14. (Chernél, Thyburcii et Valeriani) Monostor-i László és Regh-i Kozma alispánok, valamint a [meg nem nevezett] szolgabírák tanúsítják, hogy Pali-i Geuder Antal szolgabíró, valamint Bikad-i Péter és Radiffisd Jakab elmondották, 1 hogy mikor Dama-i Jakab mester familiárisa, Gadan-i Gergely, szabad úton háza felé tartott, Töttös László fiainak BATHIAN-Í jobbágyai, uraik parancsára, keményen megverték, sőt megsebesítették, egy erdőbe hurcolták és onnan továbbmenni nem engedték. Továbbá elvettek tőle egy jó nagy darab szalonnát, 32 új forintot, 2 lovat — minden felszerelésével —, apósát, Gadan-i Pétert pedig megölték. Eredetije papíron, hátoldalán négy pecsét töredékével, ill. nyomával: MOL Dl 79 666 (Zichy cs. zsélyi lt. N2212:1822). Kiadva: Zichy VIII. 11. 1. N28. 1 A mondat minden bizonnyal hiányos: damus pro memoria, quod Anthonius Geuder de Pali unus ex nobis et cum eo Petrus de Bikad et Jocus [= Jacobus] Radiffisd nobis retulerunt 85. Csernél, 1424. júl. 31. (Chernél, f. II. a. ad vincula Petri ap.) Tolna vm. közönsége tanúsítja, hogy Garázda Jakab felesége, Katalin (korábban Mory-i István özvegye), Mory-i Miklós özvegye, Borbála és Mory-i István