Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

II. Kecskeméti évek (1891-1911) - 7. „Magyarország földalatti gombái” (1911)

igazoló tulajdonságokat, mikroszkopikus bélyegeket, melyek igazolták az egy fajhoz való tartozást. Ezt jól szemlélteti a kiállításon bemutatott két rajz, illetve akvarelltábla, mely az Endoptychum agaricoidest, a lemezes pöfeteget ábrázolja, s a nagydorogi legelőről származó friss példányai is láthatóak e gombának. A »Magyarorszag Gasteromycetai« című könyvben 5 teljes táblán ábrázolta ezt a méretben és alakban rendkívül változatos fajt, melyet korábban a világ különböző részeiről 5 különböző fajként írtak le a tudományos irodalomban. A finom rajzoknak az elkészítése hallatlan türelmet és figyelmet, s nem utolsósorban igen fejlett ábrázolókészséget igényelt. Szándékosan nem művészi készséget említek, mert másként ábrázol a szakember s másként a művész, természetesen az ilyen rajzok, akvarellek művésziek is. Már említettem, 102 fajról számol be könyvében, ezek között számos olyan ritkaság is szerepel, mely ma is vonzó téma, mind a hazai, mind a külföldi mikológusok részére. Nagyon nagy öröm megtalálni az ún. kalapos-pöfeteget, a Montagnites radiosust, vagy a fáspöfeteget, a Battarea phalloides-t. A napokban éppen a tanúja voltam a már említett svéd kutató örömének, akinek az Alföld egyik, ma már természetvédelmi területén, Csévharaszton sikerült e gomba egyetlen példányát felfedezni. Azt hiszem boldogabbnak érezte magát ezzel a gombával, mint a világrekorder trófeával hazatérő vadász. S egészen biztos, hogy Hollós is így volt a gombászattal, s az újabb és újabb eredményekkel. Ezek adták az erőt a munkájához. A tudományra új fajként számos gombát írt le, a csillaggombák közül a Geastrum hungaricum-ot, a Geastrum pseudostriatus-t és a G. pseudolimbatust, a pöfetegek közül a Lycoperdon hungaricum-ot, a Calvatia hungarica-t, C. tatrensis-t, a Bovista hungarica-t és a Disciseda debreceniensist, s így hazája nevét is megörökítette a mykológiában." (Előadás a Hollós halálának 30. évfordulóján, 1970. okt. 11-én, Szekszárdon rendezett tudományos ülésen.) 7. „Magyarország föld alatti gombái" Ismét idézzük csak dr. Babosnét: „S mit tesz egy ilyen nagy munka befejezésének után az a mikológus, akinek éltető eleme munka, a kutatás: belekezdett egy hasonlóan nehéz témába, Magyarország föld alatti gombáinak gyűjtésébe, feldolgozásába. 1905-ben ismét egy pályázat keretében a Magyar Tudományos Akadémia megbízta e feladattal, s 800 koronát biztosított a költségekre. A föld alatti gombák felkutatása igen nehéz, s főleg nagy türelmet igénylő feladat. Ennek érdekében járta Hollós tovább is az országot, kis kapája segítségével egyre több és több érdekességet fedezett fel. Az eddig ismert hazai fajok számát 16-ról 68-ra emelte. A tudományos megfigyeléseken túlmenően a