Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

IV. Az utókor Hollós László tudományos munkásságának jelentőségéről

Hollós három új magyarországi fajtáját röviddel a »Magyarorszag Gasteromycetai« megjelenése után eltörölték, éspedig P. Hennings német profeszszor és az amerikai C. G. Lloyd. Ettől az időtől kezdve a világirodalom nagyobb munkáiban sem találtak elismerésre. A Geastraceae család nyolcéves tanulmányozása folyamán megismerkedtem e három fajjal és arra a meggyőződésrejutottam, hogy ezek jó fajok, amelyeket jogtalanul töröltek el. Érdekes Hollósnak a Magyar Botanikai Lapok XII. No. 6/7.1913-ban közölt és a szakterület akkori kutatóival folytatott polémiája. A magát jogosan sértve érző Hollós úgy védekezik, hogy újra türelmesen és tárgyilagosan rámutat a Hennings prof. által eltörölt Geastrum hungaricum faj megkülönböztető jegyeire. Hennings professzor azzal, hogy a Geastrum hungaricumot a Geastrum floriforme-hez, egy teljesen elütő fajhoz kapcsolta, a tárgyra nézve egészen laikus nézetről tett tanúságot, amit még a becsületes magyar szakemberekkel szembeni elfogultsága is súlyosbított. Henningsnek tudományos tévedésekre való hajlamát később az is igazolja, hogy az általa leírt összes új Geastraceae fajokat a későbbi kutatók indokoltan megszüntették. Hollós egyik fajtáját a »Rehabilitace hvezdovky uherské - Geastrum hungaricum Hollós - a jeji ciskyt vCSR« munkámban rehabilitáltam. (Megjelent: Ceská Mykologie VII. 1.1953.) A másik kettőt a jelenleg nyomdában lévő »Flora Ceskoslovenska« c. kollektív munka első kötetében rehabilitáltam. A Magyarországon gyűjtött anyagból leírtam egy új fajt és elneveztem azt dr. Hollós tiszteletére Geastrum Hollósi-nak. Bár természetes, hogy Hollós egy fél évszázaddal ezelőtt készült munkájában előforduló egynémely tudományos nézete a tudomány állandóan fokozódó fejlődése folytán nem maradhatott változatlanul, mégis a becsületes kutató kimagasló műve az európai Gasteromycetákról készült alapvető és legvonzóbb munka lesz mindenkor, amelyet az egész világon állandóan tanulmányoznak és idéznek. Hollós munkája felülmúlhatatlan példakép maradt a mai napig is az efajta monográfiák között." Halálának 30. évfordulója alkalmával tartott ünnepség keretében az időközben elhunyt dr. Ubrizsy Gábor akadémikus így méltatta Hollóst: „Szekszárd, e kies város nevét nemcsak nagy költője, Babits Mihály tette halhatatlanná, hanem egy olyan tudós is, akit csak a szűkebb szakmai közönség ismert életében és ismer halála után is. E tudós, Hollós László 1859. június 18-án itt Szekszárdon született. A szekszárdi környezet, a táj gazdag növény-, és állatvilága, festői szépségei egész életére megihlették a későbbi kiváló botanikust és mykológust, azt Ő maga írja meg híven 1933-ban »Szekszard vidékének gombai« című, a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott nagy munkájában. A világhírű mykológus, aki bár életét a nyilvánosságtól és szélesebb közélet-