Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)
II. Kecskeméti évek (1891-1911) - 8. A Kacsóh-affér (1911)
Azóta a körülmények úgy alakultak ki, hogy most már jobban lehet látni miért is kellett gyűjteményemet kivinni a kecskeméti főreáliskolából, ahol 20 esztendőn keresztül feküdt. »Az Est« augusztus 9-i számában dr. Kacsóh Pongrác igazgató a többi közt ezt írta: »Tény az. hogy 8 osztálynak csak 7 terem áll rendelkezésére, így egy osztály folyton vándorol a szabadkézi és a mértani rajztermek között. Ez az állapot éveken át tartott. Én nem voltam hajlandó a dolgot összetett kézzel nézni, sem abba nem nyugodhattam bele, hogy a felsőbb osztályos tanulóinak egészsége ezáltal a zárt, folyosó nélküli épületben állandó veszedelemnek tétessék ki. Ezért már félesztendővel ezelőtt bejelentettem az évek óta használatlanul álló laboratórium átalakításának szükségességét, hivatali felsőbbségemnek, amely ahhoz hozzá is járult. Természetesen ezt az egész tanári karral és külön Hollós Lászlóval is közöltem, kinek növénygyűjteménye indokolatlanul használatlan laboratóriumban volt elhelyezve.« Kacsóh Pongrác több ízben pendítette meg a helység átalakítását, ahol gyűjteményem feküdt. Röviddel Kecskemétre jövetele után is említette. Egyszer azt mondta: »Jövore úgyis párhuzamos osztállyal dolgozunk, szükségünk lesz a helyre.« Ámde a tanulók száma nem akart szaporodni, sőt fogyott. Majd fizikai dolgozó helyiséget akart belőle csináltatni, végre a VII. osztály részére alakíttatta át. Most nézzük meg, mi haszna lett a VII. osztálynak a részére készült új osztályteremből? Eddig nem lévén külön osztályterme, az osztály az emeleten lévő mértani rajzteremben tartózkodott, ahonnan heti 5 órában ki kellett mennie a VI. vagy a VIII. osztály termébe, mert a VI. osztálynak 3, a VIII. osztálynak két mértani órája van. Most, hogy a VII. osztálynak külön osztályterme lett, erre az 5 órára nem kell kivonulnia. Ámde a VII. osztálybelieknek is van mértani rajzórájuk, s erre már most az egész udvaron keresztül nekik kell felvándorolniok az emeleten lévő mértani rajzterembe. Tehát tulajdonképpen két órát nyertek. De még ez a két óra is csak látszólag nyereség, mert négy fizikai és két szabadkézi rajzórára fel kell vándorolniuk, az emeleten az egész udvaron keresztül. Eddigi helyiségüknek közvetlen szomszédja volt a fizikai terem jobbról, a szabadkézi rajzterem balról, így ezeket pár lépéssel elérhették. Új osztálytermükkel ugyanezt nyerték két kémiai órában. Ha még hozzávesszük, hogy a VII. osztály eddigi terme, a mértani rajzterem, magas, tágas, világos helyiség, míg most átalakított osztálytermük közvetlen az árnyékszékek mellett fekszik és hogy több világosságot, meg talán jobb levegőt kapjon, az árnyékszékek felé egy ablakot is kellett rá vágatni, úgy tisztán áll előttünk, hogy mit nyert a »felsobb osztály tanulóinak egészsége«. »Pedig végre is - s ezt látom döntő momentumnak a dologban - az iskolában a tanulók és szüleik érdeke az első« - írja Kacsóh Pongrác.