Mészáros Gyula: Szekszárd és környéke török díszítésű kerámia emlékei (Szekszárd, 1968)

RÉGI MÁZAS KERÁMIA A SÁRKÖZ TERÜLETÉRŐL. AZ ITÁLIAI MAJOLIKA TÉRHÓDÍTÁSA Hazai várásatásainkból, falufeltárásainkból tudjuk, hogy magyar népünk az ónmázas kerámiát - a már az Árpád-kor folyamán megjelent, egyszerű földfestékkel díszített edények mellett - korán, annak Nyugat-Európából - közelebbről: Ausztriából ­történt XIII. századi első behozatala (pl. az abonyi, barnamázas, XIII. századi bögre, benne XII. század végi és XIII. század eleji magyar, illetve nyugati érmek­kel), majd XV-XVI. századi általános elterjedése idejétől kezdve megismerte, megkedvelte, használta és idővel részben maga is készítette, itáliai előminták nyo­mán. Hogy Szekszárdon és környékén is gyorsan megismerkedett a lakosság az egy­színű mázzal bevont, vagy több színnel ékes háztartási és díszedényekkel, igazol­ják azok a régészeti leletek, melyek Szekszárd egyes pontjain és Sárköz egykori magyar településeinek foltjain kerültek és kerülnek ma is napvilágra. Megjelenik itt a XV. század végi, szamócás díszű, fehér anyagú, barnamázas po­hár, valamint ennek zöld mázzal bevont, szögecsfejet utánzó mintás változata, a Decs-városhelyi dűlőből, azaz ETE területéről (i. kép i. sz.). Hen­gerded, zöldmázas díszpohár, bepecsételt levél- és félhold alakú motívumaival (utóbbi a Sárköz északi peremén fekvő Tolna község területéről: i. kép 2. sz.), mely edénytípusnak díszítő elemeit Buda XV. századi díszkerámiai emlékein és a visegrádi palota hasonló korú pohárleletein figyelhetjük meg. Előfordul a ké­kesfehér színű, lyukacsos mázú majolika díszedény is, kék-barna szalagos perem­festésével (Palánk-Csemetekert: 1. kép 3. sz.). I. kép 1-3: XV. századi díszkerámia maradványok Sárközben és környékén. Fig. I, 1-3: Remains of XVth century ornamental potteries in the Sárköz and its surroundings.

Next

/
Oldalképek
Tartalom