Mészáros Gyula: Szekszárd és környéke török díszítésű kerámia emlékei (Szekszárd, 1968)

34- kép 1-3: XV

111. századi, mázatlan pipamaradványok a szekszárdi kemence mellől. Fig. 34 1-3. Sherds of unglaze clay-pipes found at Szekszárd kiln, XVlllth century. Az aránylag szűk átmctszetű üvegpoharak teste hengerded, felfelé enyhén szélesedő. Peremük egyenesen levágott. A kívülről kissé visszanyomott fenék külső felületén rosszul eldolgozott tarajos csomók, illetve körbarázdák láthatók. A töredékek között két díszített példány is akadt. Az egyik rendkívül vékonyfalú pohár, melynek egész külső felületét (oldalát) formába nyomott, azaz belső felén bemélyedő, külső oldalán kidomborodó, palmettás, csigavonalas díszítmény borítja (35. kép 2.). A fenék külső széle mentén egy sor bemélyedő lencsedísz, alatta függőleges lécsor fut körbe. Rátétes fülének felső tövénél, a céhkorsók fülén is gyakori, a kupafedelek billentő gombjára emlékeztető dísz: kis lapos bütyök ül. A 8,4 cm magasságú pohár, díszítményeinek fent ismertetett stílusjegyei alapján XVIII. századi. A másik, aránylag nagyobb méretű pohár két megmaradt töredéke a kemence fenekéről került elő (36. kép). Falát köszörült díszítés borítja. Vallási tárgyú emberábrázolásai kettősvonalú kerek medaillonokban helyezkednek el egymás mellett és felett. Az alsó sor alatt copf stílusú girland fut körbe. A hegyes szakállú, glóriás szentek nevét a fejük fölött félkörben felrakott, latin betűs felirat jelzi: S MATTHIAS, S SIMONUS, S PAULUS nevek egészíthetők ki a három feliratcsonkból. Az egy sorban lévő és egymással összeérő körkereteket három-három rövid, vízszintes irányú csík köti össze, míg az egymás fölött elhelyezett medaillonok közötti mezőt lombdíszes sugárkoszorú, a perem alatt sugaras napkorong tölti ki. A XVII-XVIII. századi ikonok emberábrázolásának stílusát követő rajzokból, a XVIII. század feliratos céhkorsói betűtípusainak összehasonlításából, sugárkoszorús korongos motívumaiból, azután a copf-stílú díszítmény beiktatásából, végül a latin nyelvű és betűírású szövegből ítélve, a pohár a XVIII. században készült. Délszláv származású, de római katolikus vallású egyéné, vagy közösségé lehetett. Üvegedényünk a különböző védőszenteket tisztelő céhek szokásaival, szertartásaival is kapcsolatba hozható.