Mészáros Gyula: Szekszárd és környéke török díszítésű kerámia emlékei (Szekszárd, 1968)

HOL VOLT A REGI FAZEKASNEGYED SZEKSZÁRDON? A gyakori tűzeset miatt a gerencsérek kemencéit általában a városok, falvak a peremterületeken tűrték csak meg. Szekszárd esetében nem volt külön fazekasnegyed. Egy, az i88o-as évekből származó várostérképen szerepel ugyan „Fazekas utca" a város délkeleti szélén; a magyarázat azonban az, hogy valamikor ezen a a részen volt a vásártér, ahol a fazekasoknak külön kirakodó helyük létezett. (Egy 1945-ös várostérkép ezt az egész peremterületet „Fazekas tér" névvel jelöli.) A valóságban a gerencsórkemencék, illetve műhelyek szétszórtan helyezkedtek el Szekszárd városában. A helyi r. k. egyház keresztelési anyakönyvében (MATRICULA BAPTISATORUM) házszámok feltüntetésével sajnos csak a XIX. század közepétől: 1852-től találkozunk, utcanevet pedig egyáltalán nem találunk. A fazekaskemencék szétszórtságára, egymástól való nagy távolságára azonban a házszámok közötti nagy eltérésekből is következtethetünk: 1853. év: „Franciscus Muzsonits figulus. Nr. Domus 963," 1854. év: „Dániel Steig imbricarius. Nr. Domus 512." 1855. év: „Joannes Német figulus. Nr. Domus 45." 1855. év: „Josephus Német figulus. Nr. Domus 1279." 25. kép: Régi „sárközi" tányér Bonyhádról. Fig. 25 : Old „Sárköz ware" plate from Bonyhád.