Mészáros Gyula: Szekszárd és környéke török díszítésű kerámia emlékei (Szekszárd, 1968)

í 7. kép: 1-12: Habán kerámia. XVII. század (Szekszárd-Palánk). Fig. 7: 1-12: Habán ceramic. XVIIth century (Szekszárd-Palánk). szakítja meg. Az egész díszítménykomplexumot a perem alatt és a sine kezdeténél egy-egy széles fehér szalag keretezi. Tálmaradványunk díszítése szoros rokonságot mutat egy tabáni, XVIII. század eleji cseréptányér töredékein (III. t. i.) és egy felsőausztriai, ugyancsak a XVIII. század elejéről való, sötét alapú színes tálon megfigyelhető ornamentikával (III. t. 2. sz.). Közös motívum a nagygömbű fehér spirál, a részben fogazott, részben pontsoros keretezés, végül a szekszárdi és felsőausztriai tálon egyes díszítőelemek elütő színű harántcsíkozása. A Szekszárd-palánki tálmaradvány díszítése tulajdonképpen az előbbi kettőének kombinációja. Ezekhez kapcsolható még a II. t. 3. sz. tálperem töredéke, melyen fehér alapon egyfelől zöld, másfelől világosbarna színű pontsor szegélyezi a barna vonalkeretbe foglalt kacsminta-sort. XVIII. századi népi díszítőművészetünkben másutt is találkozunk habános jellegű hagyományokkal: egy 1737-es évszámot viselő nagylévárdi (Szlovákia, Pozsony környéki habán központ) cégtábla például szinte összegyűjtve őrizte meg azokat a későhabán motívumokat, melyeket a visegrádi, mórágyi és szekszárdi fazekasok tálasedényeiken alkalmaztak (IV. t.: Részletfelvétel Krisztinkovich: Habaner Fayencen c. műve 48. táblázatáról). Ilyenek: A későbarokk művészet stíluselemei-