Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)

„…a szépség kertjében…” (D. E. ) - 25. Gál Gyula

Gál Gyula kékfestő, népi iparművész Több mint 160 éve folyamatos a kékfestő mesterség Dunaföldváron. Ekkor telepedett le itt, a szakma vízigényessége miatt, a Duna mellett Vei is László és alapította meg a műhelyt 1836-ban. Halála után fia, Velis László ( 1862-1927) folytatta a szakmát. Neki négy gyermeke volt: László, János, Mária és Béla, akik apjuk halála után együtt gyakorolták a mesterséget. Pár év elteltével Velis Béla (1902-1957) megváltotta testvérei részét és 1934-ben övé lett a műhely, amelyben feleségével és segítőtársával Mezei Terézze\ dolgozott. Két inast és egy-két segédet tartottak. Két gyermekük született Mária (1923) és Béla (1935-1995). Mária 1940-ben feleségül ment Vadász Istvánhoz (1911-1968), aki a háború után tanulta ki a szakmát. Az ifjú Velis Béla egészen jogi doktorátusa megszerzéséig részt vett a munkában, 1995-ben bekövetkezett haláláig segítőtárs volt. Gál Gyula ( 1937) is régi kékfestő család tagja, már a dédapja is kékfestő volt. Monoron, édesapja mellett tanulta meg a mesterséget, de mellette a budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán diplomát szerzett, majd gépészmérnökkénthelyezkedettel. 1962ben feleségül vette Vadász István és Velis Mária lányát Adrienne-t (1941). 1968-ban Vadász István meghalt és felesége Vadász Istvánné Velis Mária (1923) vette át az iparát. Veje ekkor hazajött a szakmába dolgozni (1969). Jelenleg a műhelyben özv. Vadász Istvánné és Gál Gyula ketten tevékenykednek. Gál Gyula és felesége szakmai tudásukat gyermekeiknek, Adrienne-nek és Gyulának is átadták. 1983-ban Franciaországban, Senlisben a Cziffra-alapítvány meghívására képviselték a magyarországi kékfestő népművészetet. /984. Népi iparművész cím. Nagyleveles minta, díszpárnán Szőlős szegély búzakalásszal, terítőn Kunsthandwerker der Blaufärberei.