Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)

Előszó

ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! Megyénk értékei közé tartozik a szép tájon, műemlékeinken kívül az a tárgyi örökség is, amit ennek a vidéknek a népe hozott létre a mindennapok munkájával, s ami intézményünk, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum helytörténeti kiállításán megtekinthető. Számos vitrin, tárló szemlélteti a legutóbbi évszázadok falusi és városi lakosságának életét, lakókörnyezetét. Ki ne emlékezne nagyanyáink fonott szakajtójára, vesszőkosarára, a padláson elfekvő rokkára, nagyapáink csizmájára, a múltat idéző mindennapi eszközökre, szerszámokra, ruhákra. A megyei múzeum munkatársai, Balázs Kovács Sándor és Deli Erzsébet jelentős forrásanyag kutatásával feltárták azt a hátteret is, amely ezt a hétköznapi tárgyi kultúrát létrehozta, s amit kézművesmesterségnek nevezünk. Ez a kézműveskalauz, amelyet most a kezében tart a tisztelt Olvasó, s amely a megyenappal egy időben jelenik meg, az első ilyen jellegű munka Tolna megyében. Vázolja kézműiparunk fejlődését általában, majd szakmánként haladva bemutatja a tevékenységek történetét megyénkben. Vizsgálja azt a korszakot, amelyben a polgári társadalom megteremtődött, a kézműipar átadja a helyét a manufaktúrának és a gyáriparnak, a népművészet pedig népi iparművészetté válik. Fontos éppen ennek a kornak, hagyományainak megismerése - többek között azért is, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a napjainknak szóló tanulságokat. Az ipartörténet mellett a neves helybeli iparoscsaládok és híres mesterek bemutatása által kirajzolódik a legutóbbi háromszáz év kortörténete. Ki ne hallott volna a Petrits mézeskalácsosokról vagy a Pelényi fagyialtosról, a Sághy családról, amely csizmadiák több nemzedékét adta, vagy a Debulay és a Hradek névről. A textiles szakmák ismertetése nyomán megelevenednek a Tolna megyei népviseletek - a sárközi, a Kapós menti, a sióagárdi. Fokozatosan az Olvasó elé tárul a korabeli élet minden területe, a tolnai táj és nép hétköznapjai, ünnepei; azé a népé, amelybe beletartozik a hagyományait őrző református sárközi magyar, a kultúráját messze földről magával hozó katolikus és lutheránus sváb, a hányatott sorsú székely, a betelepített felvidéki és a régóta itt élő cigány. A kötet második részében a megyében jelenleg élő, a népi iparművészet különböző területein tevékenykedő alkotók jelennek meg. Végezetül néhány követésre méltó kezdeményezés, gyakorlat új ötletek megvalósítására serkenthet másokat is. Bízom benne, hogy a múlt és a jelen értékeinek megismerése növelni fogja a kedves Olvasónak szűkebb pátriánkhoz, Tolna megyéhez való kötődését, s ez remélhetőleg erősíti majd a megyénkben élő polgárok összetartozás-érzését. Ebben segít bennünket ez a könyv, amelyet ezennel szíves figyelmébe ajánlok. Koltai Tamás a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke