Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)
Kézműipari hagyományok Tolna megyében (B. K. S) - Vázlatos áttekintés Tolna megye kézművesiparáról - Élelmiszeripar (molnárság, sütő mesterségek)
A malmok számának gyors növekedése a Dunán, nemcsak a hajózás szempontjából jelentett problémát, hanem a molnárok jövedelmének csökkenése miatt is. A malmok tulajdonjogát vizsgálva a tőkebefektetés igen jellemző módjával találkozunk. Ezekben a malomtársulásokban ugyanis a kapitalizmus csírái voltak fellelhetők. A tőkével rendelkezők nagy részének nem egy egész malma volt, hanem résztulajdona. így a vállalkozói veszély csökkent (pl. ha leégett a malom), a jövedelem pedig biztosítottnak látszott. A 19. század első évtizedeiben a napóleoni háborúk hatására gabonakonjunktúra kezdődött, mely kedvezett a molnároknak. Míg a 18. század elején azon fáradoztak, hogy az egész megye területén azonos rendszabályok szerint működjenek a malmok, és egy céhbe tömörüljenek, a század végére ez a törekvés megváltozott. Elsősorban a területi szétszórtság, az egymás megközelítésének nehézsége volt az oka, hogy külön céhalapítási törekvések indultak meg. Különösen a patak-malmi molnárok igyekeztek elkülönülni a dunai molnároktól. 1782-ben alakult meg a paksi hajómolnárok céhe, melyet azután a 19. században sorra követett a többi mezőváros is: Tolna 1807 (ez vegyes céh: molnár, nyerges, szíjgyártó, varga), Fadd 1825, Dunaföldvár 1828, Bonyhád 1829 ( molnár pék közös), majd 1841 (csak molnár), megyebeli patak-malmi molnárok 1831, Tamási 1833, Dunakömlőd 1838, Györköny 1846. A 19. század első felében jól fejlődött a földművelés, s ez a malmok virágzását is hozta. Moldoványi József írta, hogy Tolna mezővárosában „mesterséges malmok mint egy a földből látszanak. " Zombán pedig: „ Tettes Dőry Vintze Substitutes Vice Ispány Urnák részén, egy mesterséges malom vagyon, mellet a titulált úr tulajdon felvigyázása alatt ez előtt öt esztendőkkel építtetett, melly ugyan egy időben két féle olajnak magot két vasból készített cylinder között tör, négy medenczében olajt satol, árpa és köles kását készít, és szetskát vág. Az egész malomnak vonására négy ló szükséges, melly is 12 óra alatt, hozzá számlálván a nyugvó órákat, négy kila lisztet őröl. 2-2 1/2 mázsa olajat sajtol, és 1000 mérő szetskát vág. A völgységi járás mivel a völgyekben fekszik, teli van kisebb és nagyobb malmokkal, amelyek igen jó lisztet készítenek. Csak a Mecsekből lefolyó ér 22 malmot hajt". Egyed Antal írta 1832-ben Dunaföldvárról: „... számlál még a Dunán 40 malmot, találtatnak még több száraz, úgy patakmalmok is, a fölső és alsó tavak kifolyásainál... " A malmokat ez időben már nem csupán rátermettséggel építették a molnárok, találkozunk pontos tervrajzzal is. Nemcsak a malmok felépítésével törődtek egyre többet, de pontos mérnöki munkát igényelt a vadvízárkokra épült malmok csapgerendáinak elhelyezése is. Beszédes Ferenc földmérő feljegyzéseiből tudjuk, hogy a legtöbb patakmalom a Völgység árkon, és a Donath völgyében volt. Voltak malmok a Bátaszékhez tartozó Laj vér patakon, a mórágyi és apáti vizén is. 1849-ben Sztankovánszky Imre főispán Kossuth Lajosnak írt jelentéséből tudjuk, hogy „ gabona a Megyében leendő átvonulása alatt ellátására és ámbár a téli időszak szerint a dunai malmokban az őrlés megszűnt, mind azáltal a kajmádi gőzmalom, úgy az ozorai nagy vízimalom, több pataki malmok segedelmével is elegendő lisztet bírnak előállítani. " A jelentésből kiderül, hogy vízi energiában bővelkedő területünkre is betört a technika új vívmánya: a gőzmalom. Az iregi uradalomban is működött már az 1850-es években egy, mely szeszgyárral volt egybekötve. Szárazmalom kettő volt Nagyszokolyban. A források tükrében megállapítható, hogy megyénkben a 19. század közepére, sőt az 1872. évi ipartörvény megjelenéséig, őrléstechnikai szempontból jelentős változások nem történtek. Az egyes települések lakosainak a helyi malmok őröltek továbbra is. Malmaink száma megközelítően stagnált, kapacitásnövekedést a belépő gőzmalmok jelentettek. Robbanásszerűváltozás nem volt tapasztalható, de a gőzmalmok megjelenése előremutatott, és megkérdőjelezte a kisebb malmok létét.
