Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)
„…a szépség kertjében…” (D. E. ) - 52. Spengler Ferenc
ifj. Spengler Ferenc cserépkály ha-készítő mester „Az ősök az elmúlt évszázad 60-as éveitől fazekasként dolgoztak a Dombóvárral szomszédos településen, Mágocson. A cserépkályha-készítő és -építő szakmát elsőként az 1891-ben született Ferenc választotta. Csurgón tanulta ki a mesterséget, majd több éves vándorlásba kezdett. A szakma minden csínját-bínját elsajátítva tért vissza a szülői házba és kezdte meg önálló tevékenységét. A két kisebb testvér, Imre és Gyula már tőle sajátította el az ismereteket. Az 1920-as évek elején - a vasútnak köszönhetően - Dombóvár rohamos fejlődésnek indult. Egyre több megrendelés érkezett a családhoz. 1930-ban Imre és Ferenc ide tette át székhelyét, de külön-külön folytatták a vállalkozást. Imre egyedül dolgozott, Ferenc 4-5 segédet is alkalmazott. Néhány év alatt jól csengő név lett a Spengler, nemcsak a városban. 1951-ben a nagyapa meghalt, s az akkor 28 éves, szintén Ferenc fia (szül. 1923) vette át a műhely irányítását. Ebben az időszakban egyre kisebb igény jelentkezett a cserépkályhacsempe készítése iránt. Megindult az iparszerűelőállítás, az 1960-as évektől sokan áttértek az olajkályhával történő fűtésre, sok szép cserépkályhát lebontottak. Inkább a kályhák építése, átrakása, tisztítása jelentette a kenyérkereseti lehetőséget. A mesterség mai művelője ifj. Spengler Ferenc (1954) jókora vargabetű után tért vissza az ősök mesterségéhez, annak ellenére, hogy gyermekkorától kezdve édesapja mellett segédkezett a munkákban." 18 Érettségi után agrármérnöki diplomát szerzett Keszthelyen 1978-ban, majd egy mezőgazdasági nagyüzemben helyezkedett el, de csak 3 évre. 1981-ben visszatért a kályhás szakmába. 1985-86-ban a kályhás és a kerámia-formázó szakmunkásvizsgát, 1987-ben a mestervizsgát tette le. „1982 óta készítek kályhacsempét - mondja -, de ehhez szükség volt a régi műhely felújítására, kisgépek beállítására. A sok gyakorlati tapasztalat mellett, jelentős segítséget nyújtott nagyapám szakkönyvtára, melyet magam is jócskán bővítettem. A szakmai kapcsolatokat újra ki kellett építenem. így ismerkedtem meg pl. a budapesti Bődy Oszkár keramikussal, akitől technikai ismereteket szereztem, és ő építette első villanykemencémet is. Sümegen Patonai Ferenc fazekas adott jó ötleteket, Hőgyészen a Szűcs kályhás dinaszifj. Spengler Ferenc, Dombóvár tia tagjaival sikerült jó kapcsolatot kiépíte-