Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)

„…a szépség kertjében…” (D. E. ) - 51. Sáfrány László

Sáfrány László népi fajáték készítő Pakson született 1970. szeptember 17-én, mais itt él szüleivel. Az általános iskolában három évig modellező szakkörbejárt, ahol működőképes vitorláshajókat, repülőgépeket épített, versenyekre járt. Autószerelő lett, majd munka mellett érettségizett. 1995-ben megszüntette munkaviszonyát és pályát módosított. ,,A város szélén éltem gyermekéveimet, egy lépésre a természettől. Ha kimentünk játszani az utcára társaimmal, rövid idő múlva az erdőben, vagy a mezőn kötöttünk ki. Kitaláltuk, elkészítettük saját játékainkat, amelyekhez elég volt egy-két ág, egy kis sár, egy darab madzag, vagy éppen egy víztócsa. Azt hiszem, mai tevékenységem gyökerei ezekre az évekre nyúlnak vissza." Az alkotás és a játék öröme magasabb szinten a modellező szakkörben kapcsolódott össze. Óriási élmény volt, amikor az első hajót vízre tehette. Aztán ez a folyamat időlegesen megszakadt. Már felnőttként jutott el Erdélybe. A kirándulások során alkalma volt megfigyelni a székely ácsmesterek többszáz éves munkáit, remekeit. Lenyűgözte, hogy az emberek ma is őrzik hagyományaikat, szokásaikat. Sárból, vályogból, fából építkeznek. Megcsodálta a faragott székelykapukat, az alig érintett természetet. Útban hazafelé, az élmények hatása alatt alakult ki benne, mit csinál a jövőben: régi használati eszközöket, dísztárgyakat játékokat. A népi építészet fából készített, legjellegzetesebb darabjait pedig maketteken örökíti meg az utókor számára. „A kisebb, könnyedebb tárgyakhoz főleg a száraz ágasfát használom, amit magam gyűjtök az erdőben. Nem a fa fajtája a döntő, hanem a mérete, ívelése, formája, arányai, mit Gyermekjáték