Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)

„…a szépség kertjében…” (D. E. ) - 43. Guszinger Gyula

Hammerné Görög Éva csipkeverő 1942-ben a Bács-Kiskun megyei Tázláron született több gyermekes családban. Ma Ocsényben él. „A szükség is hozta - mondja -, hogy amit tudtunk, magunk készítettünk. A nagymamám még rokkán fonta a gyapjút, amibó'l télen pulóvert, sálat, kesztyűt kötöttünk. Édesanyám a stafírungját gyönyörű azsúrozással díszítette. Sokáig őriztük egy-egy darabját. Iskolai szakkörben horgolni tanultam. Nagyon tetszett a vert csipke, de sajnos, a környéken senki nem ismerte a technikát. Végül is a Fürge Ujjak című folyóirat segítségével kerültem kapcsolatba az Országos Csipkeverő Egyesülettel, amelynek 1991ben lettem tagja. A csipkeverés különböző technikáinak (rece, varrt, tűzött, fonott, kötött, vert stb.) megtanulása mellett összejöveteleinken, továbbképzéseken színvonalas és érdekes művészettörténeti, népművészeti előadásokat is hallgatunk. Kiállításokat rendezünk és gyűjtjük a különböző tájegységek hagyományos csipkemintáit." Ma már boszorkányos ügyességgel bánik a csipkeverő fácskákra (nyéllel ellátott, felül gombos farudacska) felgombolyított fonallal. A henger alakú párnára tűzött minta és számtalan gombostű seCsipkegallér (fotó: Gere) gítségével varázsolja elő a leheletfinom gallérokat, térítőket, ruhadíszítő csipkebetéteket. Keze nyomán újra éled a sárközi női ingek ujjába, nyakára való vert csipke, a gabóca is. Ennek a mintakincsnek a gyűjtésével, tanításával is foglalkozik. „Ismerjék meg azok, akik e szép mesterséget művelik, és azok is, akik hagyományainkat értéknek, kincsnek tekintik." Fontosabb rendezvények: Decs (1993), Szekszárd (1994) önálló kiállítások. Kiskunhalas: 1998. I. Csipke Világkiállítás, 1999. Országos Csipkepályázat. A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagja. Spitzenklöpplerin. Decken, Kragen, Verzierungen für Kleidungsstücke. Csipketerítő (fotó: Gere)