Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)

„…a szépség kertjében…” (D. E. ) - 39. Bocz János

aprólékos „ékszerek" titkait, ismerkedett a domborművekkel, faszobrokkal. Erre az időszakra jellemző például a Halotti beszéd című dombormű. A halott kisfiúra sót, hamut szóró idős házaspár („Porból lettél, porrá válj!") vagy az Úrhatnám gazda, amelyen az asszony nem ülhet asztalhoz, mert kiszolgál, cselédeskedik, a gyermek pedig „vadon nő", mint a dudva. Gyűjtőmunkát végzett a Tolna megyei pásztorfaragásokról, majd a magyarországi temetkezési szokásokról (fejfák, kopjafák). Ennek során ismerkedett meg olyan emberekkel, akik ezeket a „beszédes" fákat faragták, s tanulta meg a műfaj sajátosságait, szabályait, díszítményeit. 1974 szeptemberében - már két gyermekes apaként - iratkozott be a Pécsi Képzőművészeti Gimnázium esti tagozatára, faszobrász tanulónak. Exner Lajos, a gyakorlati órák tanára örömmel fedezte fel, hogy mindkét kezét egyformán használja. Mindegy volt melyikben van a faragókés, véső vagy a kalapács. Ettől kezdve a tanár úr gyakran fordította idejét hétvégén is tanítványára, annak otthonában. 1978-ban az osztály második legjobb tanulójaként végzett stílbútor és restaurátor szakon. Fáradhatatlanul kísérletezett díszekkel, motívumokkal, formákkal. Leginkább az érdekelte, hogyan lehet stílusosan, mértéktartóan ötvözni a hagyományosat a mai kor igényeivel. A régi házakon fellelhető párkánydíszeket alkalmazta fára, tulipános, legyezős, barokk motívumos függönykarnisok készültek. Munkáinak zöme külföldre került. Guszinger Antul népi iparművész nyomán kezdett el foglalkozni az ólmos technikával. A geometrikus motívumokat alkalmazta szívesen, de kedvelt darab a stilizált szőlő és virág motívumokkal díszített kulacs, a horoszkópos doboz a csillagképekkel, a körtáncot ábrázoló diófatál, a gyertyatartók és sok más használati és dísztárgy. Amikor 1990-ben megszűnt a pécsi népművészeti szövetkezet, iparengedélyt váltott - s mert arra volt szükség - az állattenyésztésben használatos favályúkat, majd kisbútorokat, később játszótéri fajátékokat kezdett el gyártani. Kölcsönért folyamodott, hogy gépeket tudjon vásárolni, de nem kapott. A rendszerváltás nemcsak valaminek a megszűnését jelentette számára, de új kihívásokat, próbatételeket is. Feléledtek az egyházak és az igény a templomok rendbehozására, szépítésére. Az újdombóvári templom miséző- és oldaloltárai, virág és gyertyatartói - amelyeket a faragott szószék stílusához igazított - újabb, hasonló megrendeléseket hoztak. Mágocson a tanítórendi apácák teljes kápolnaberendezése, egy 95 cm-es Szent József szobor, egy 60x80 cm-es korpus tölgyfából (1992). A nagyhajmási templom szinte egész berendezése (1994). Iregszemcsén oltár és tartozékai (1995), Kapospulában Szent Teréz és Szent Erzsébet 60 cm-es szobrai ( 1996). A hőgyészi templom dísze lett a tölgyfába faragott 15 db, 60x45 cm-es stáció kép, amely Jézus szenvedéseit - a keresztrefeszítéstől a megdicsőült Jézusig - ábrázolja ( 1993). Játszótéri fajátékai 1996-1998 között készültek és a dombóvári általános iskolák tanulói használják. 1997-ben súlyos betegség érte, lábadozása alatt - hogy jobban teljék az idő- faragott egy domborművet, amelyen földrészek láthatók és a háborgó, viharos tengerrel vívja küzdelmét a hajós. Arca meggyötört, fáradt, de biztosak lehetünk benne, hogy nem adja fel. 1998 késő nyarán - amikor találkoztunk - hordóvégekbe vidám szüreti jelenetsorokat faragott, „terveim, elképzeléseim sokasága vár még megvalósításra" - mondta. Holzschnitzer, Holzbildhauer. Gebrauchs- und Kunstgegenstände, Kircheneinrichtungsstücke.