Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)

„…a szépség kertjében…” (D. E. ) - 31. Nepp Dénes

Nepp Dénes szíjgyártó mester, népi iparművész A szekszárdi születésű mester (1955. augusztus 5.) nem készült erre apályára. Érettségi után agrártudományi egyetem volt a cél, de a terv nem valósult meg. így a több mint 80 éves családi hagyomány folytatása mellett döntött. Előbb szíjgyártó szakmunkás bizonyítványt szerzett, majd 1979-ben letette a mestervizsgát. A szakma alapjait, szeretetét nagybátyjától, Csankó Zoltán szíjgyáró mestertől tanulta, „aki a munkában nem ismert irgalmat". Megszerzett tudását Arnbach Antal - szintén szekszárdi mester segítségével fejlesztette tovább, akitől az aprólékos, a részletekig terjedő igényességet vette át. Ma is őt tartja az ország egyik legjobb szakemberének. Feleségével együtt a bőrdíszműves szakmák valamennyi ágában otthon vannak, országos hírnevet, külföldi meghívást, legtöbb díjat és elismerést mégis „míves" lószerszámaival szerzett magának. Ezek készítése okozza a legnagyobb örömöt is számára. A kantár, a hátszíj, a nyakszíj, a húzó, a kápa, az istráng, a gyeplő, a farmatring külön-külön is egy-egy remekmű. Csakis marhabőrből készülhet, kézi varrással. Legkevesebb két hónapos, de előfordul, hogy féléves munkát is megkíván egy-egy parádés, rézveretes és sallangos lószerszám kivitelezése. A kifogástalan műben - nyugodtan nevezhetjük műalkotásnak - minden munkafolyamat fontos: az alapanyag kiválasztása, a minta megrajzolása, tökéletes szabása, vágása, az öltések milliméternyi pontossága, a bőr gyalulása, festése, szélezése, a sallangok fonása, s nem utolsósorban a szépérzék és a türelem. (Egyik méltatója a „póktürelmű" jelzővel illette.) Mind-mind része a végeredménynek, amelyben a gyakorlati használhatóság és az esztétikai érték ötvöződik. „Sem a munkán, sem az anyagon nem lehet spórolni" - vallja. Kettes vagy négyes fogathajtó Európa- és világbajnokoknak (Bárdos György, Juhász László, Bozsik József, Johann Böhler- Németország ) készítette lószerszámait. Igen büszke rá, hogy még egyetlen versenyen sem szakadtak el, és a lovakat sem törték fel. Az egyéni elképzelések megvalósításához beszélgetések sora, vagy egy rajz, fotó szükségeltetik. így pl. Rudolf trónörökös lovain pompáztak Lószerszámok és viselőik