Vadas Ferenc szerk.: Ozorai Pipo emlékezete (Múzeumi füzetek Szekszárd, 1987)

Engel Pál: Ozorai Pipo - Jegyzetek

ott tartózkodott (Aldásy Antal: Zsigmond király és Spanyolország. Bp. 1927. 119-120). Vö. Máfyusz: Zsigmond 80, de augusztus első napjaiban már Budán találjuk {Wenzel: Ozorai 86). 106. 1415: ld. az előző jegyzetet, és TT. 1884. 246; 1416: TT. 1884. 412, DF 210 127, Egri k. m. lt. 7-1-1-6; 1417: Házi 1/2. 121, Temes 540. 107. 1415-1417: ld. a 95. jegyzetet. 108. Zichy VI. 534, TT. 1884. 221, DF 209 238. 109. Dl. 43 453. 110. Házi 1/2. 179, 181. 111. Dl. 54 137, vö.TT. 1884. 425. 112. ZW. ÍV. 189, 194, Dl. 11 367, Dl. 67 305, Dl. 89 851. 113. Házi 1/2. 254, 256. 114. ZW. ÍV. 209, 212. 115. Poggio 179-180. 116. Zsigmond 1407. jún. 2-i oklevele szerint boszniai hadjárata in anno proxime transacto zajlott le (Dl. 87 808, TT. 1884. 22), a legvalószínűbben decemberben, minthogy Pipo 1406. nov. 19-én még Temesvárott volt a királlyal (ZsO. II. 5119), febr. 3-án pedig Szegeden találjuk (ZsO. II. 5272). A hadjárat során elfoglalt Bobovac várat 1407 őszén adta át a Boszniába érkező király kezébe (Dl. 87 809, TT. 1884. 26). 1406-ra keltezi Pipo hadjáratát őrkovic 207. is. Korábbi időpont nem igen jöhet szóba Pipo itineráriuma szerint (1406. jún. 10. Buda: ZsO. II. 4807; aug. 14. Dés, ZW. III. 414; szept. 8. Temesvár, ZsO. II. 4976). 117. Zsigmond 1407. dec. 7-i oklevele szerint (Dl. 87 809, TT. 1884.26). Szept. 8-án valóban a bobovaci táborban találjuk (ZsO. II. 5721). 118. Szept. 30-án a dobocseci táborban volt (ZsO. II. 6347), okt 21-én a hadjárat végén Pozsegavárott (ZsO. II. 6375). 119. A hadjárat kezdetén - jan. 29-én és febr. 2-án - Kévén kibocsátott perhalasztó oklevelei: TT. 1884. 226, vö. ZsO. II. 6567, 6576. Familiárisa, Gyertyánosi Csép Jakab is hadba vonult (ZsO. II. 6583). 120. Vö. Zsigmondnak 1410. nov. 6-án a Száva racsai révjénél kelt oklevelét, amelyet Pipo kérésére állított ki (Dl. 106 260, vö. ZsO. II. 8019). 121. Zsigmond 1411. nov. 8-án nevezte ki Ciliéi Frigyes mellé teljhatalmú birodalmi procuratorrá Aquileja és Friaul élére (TT. 1884. 230=Temes 456). Mint a király hadainak főkapitánya (suo capitaneo zenerale di ruta la sua gente) decemberben kezdte meg a hadműveleteket és jan. 31-én vonult be Trevisóba (Diario ferrarese 13). Győzelemsorozata után február 13-án vagy 14-én váratlanul otthagyta a hadszínteret, és hazatért Magyarországra. Emiatt utóbb árulását rebesgették, valójában azonban megbetegedett. (Vö. Agostino Sagredo: Nota apologetica intorno a Pipo Spano. Archivio Storico Italiano 4/1843/142). 122. Schönherr Gyula: Az Anjou- ház örökösei. A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. III. k. Bp. 1895. 512. Ápr. 9-én a királlyal Aries vár alatt volt (DF. 253 684). Zsigmond a hadjárat végeztével máj. 23-án Udinében megjutalmazta Pipo több familiárisát, akik uruk bandériuma alatt vitézkedtek (TT. 1884. 238; Temes 475). 123. Aug. 17-én útban volt Boszniába a Valkó megyei Erdődön (Zichy VI. 314). Okt 4-én a vexilluma alatt harcoló Ugocsa megyei Salánki György perét halasztják el (Károlyi II. 12), és Csupor Pál szlavón bán nov. 25-i oklevele szerint Pipo familiárisa, Battyáni László okt 8-án urával Boszniában volt hadban (DF. 256 790, Zágrábi kápt. It. Acta ant 83-29). 124. Erről csupán egyetlen, de hiteles adat szól: egy nov. 9-i vizsgálati parancs szerint Csicseri Ferenc és Zsigmond - a Palóciak familiárisai - jövő vízkereszt nyolcadára perhalasztást kértek azon a címen, hogy „ad presentem nostrum (regium) exercitum versus Boznam motum sub banderio... Piponis de Ozora... essent profecturi", ámde ellenfelük szerint nem vonultak be (DF. 220 903, Leleszi k. o. It Acta ann. 47, TT. 1884. 419). 125. 1419. szept 4-én Pipo Szegeden mentesíti Hagymás János özvegyének népeit a készülő hadjárat alól (Dl. 43 449, Érszegi: Adatok 17). 126. Zsigmond 1420. júl. 26-án a prágai várban kelt perhalasztó parancsa szerint Pipo familiárisa, Bolyi Mihály urával együtt nála tartózkodik (Zichy VI. 618). Már áprilisban ott volt Sziléziában Zsigmond kíséretében (ld. a 113. jegyzetet). Vö. még Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Bp. 1917. 56, 59, az 1421-22. év harcaira 67-68. 127. 1420 szept. 19.: az előző jegyzetben említett Bolyi Mihály „in presentem nostrum exercitum contra Turkos instauratum... cum eodem domino suo" indul (Zichy VI. 633). 128. Perhalasztások a vele hadba vonulók részére 1421. aug. 24-én (Dl. 43 510), szept. 5-én (Dl. 79697, vö. Zichy VIII. 509) és szept. 6-án (Zichy VIII. 36, hibásan aug. 27-i kelettel). A csanádi vikárius 1422. márc. 9-i oklevele szerint Rékasi Szaniszló még ekkor is vele volt „contra Huzitas" (Temes