Vadas Ferenc szerk.: Ozorai Pipo emlékezete (Múzeumi füzetek Szekszárd, 1987)
Engel Pál: Ozorai Pipo
Ternes (1408-21) megyét kormányozta ura nevében.(147) Tolnai, egyben szlavóniai nemes volt Móri Garázda Jakab, (1408-09-ben) Fejér megye ispánja, haláláig Pipo embere.(148) Ábeli Jakabot - krassói alispánját (1415) és borzafői várnagyát (1418) - Pipo, úgy látszik, a felkelésben részes Csáki György és Marcali Dénes fejéri ispánok famíliájából vette át,(149) Tőli Bálint krassói alispánt és érdsomlyói várnagyot (1405-06) pedig talán Bebek Ferenc macsói bán engedte át neki. (150) Baranyából, jómódú ormánsági középbirtokos családból származott Mecskei Imre, a törökverő egri kapitány őse, krassói (1421), utóbb temesi (1424-26) alispán(151), Somogyból pedig az előkelő Szerdahelyi Imre, szintén krassói alispán (1421-25), a Győr-nemzetség sarja és a később nevezetes Imreffy-család névadó őse. Hozzá hasonló társadalmi körből került ki Bocskai Miklós aradi alispán (1417-25), a Gutkeled nem Szlavóniába átszármazott, Raszinján (Raszinjakeresztúron) birtokos ágának tagja(153), és az Aba-nembeli Solymosiak utolsó sarja, László aradi alispán (1410), tiszafüredi officiális (1416), végül Pipo jász alispánja (1421)(154). Kevésbé fényes származású, de hasonlóképp vagyonos volt az Ung megyei Csapi Pál krassói alispán és érdsomlyói várnagy (1405-06), a Baksa-nemzetség szülötte(155), a komáromi Némái Kolos Jeromos szegedi várnagy és csongrádi alispán (1424-26)(156), vagy a nyitrai Emőkéi Szobonya, aki ugyanezeket a hivatalokat viselte (1411,1424—26)(157). Csupán egy-kettő volt, aki szerényebb környezetből jutott be valami módon Pipo vezető emberei közé. így Majsai Miklós aradi (1405-06) és zarándi (1410) alispán, világosvári várnagy(158), valamint rokona, Majsai (másként Sági) Lőrinc, szintén zarándi ispán és világosvári várnagy (1410-20), aki úgy látszik Esztergom megyei kisnemesként indult, majd Zarándban megszerezte a haraklyáni uradalmat és a 16. században is virágzó Massay-családot alapította. (159) Magyar polgárcsalád szülötte lehetett Kolozsvári Tamás aradi alispán (1410-1425), aki azonban Pipo embereként a strenuus miles előkelő címét harcolta ki magának (1416), és - bizonyára ura jóvoltából - Mikeszásza (Küküllő m.) és Csálya (Arad m.) kis uradalmainak a földesura lett, úgy hogy fiusított leányai később kitűnő házasságokat kötöttek. (160) Pipo tehát, mint láttuk, „idegenből" hozott csatlósai útján kormányozta tartományát Helybeli nemeseket alig vett igénybe, csupán három krassói emelkedett viszonylag magasra: Gyertyánosi Csép Jakab krassói alispán, egyben érdsomlyói várnagy (1408-09), Benkefalvi Benke Péter harami várnagy és szintén Krassó megye alispánja (1409, 1416-18), valamint szarvastelki Vaski László, ugyancsak krassói alispán (1416—18).(161) A felsorolt familiárisokat, jóllehet igazgatási feladatokat is elláttak, magától értetődően hadbavonulási kötelezettség is terhelte. A Szörénybe indított hadat például 1424-ben Pipo nevében Mekcsei („Baranyai") Imre temesi alispán vezette, és jelen volt benne Némái Kolos Jeromos csongrádi alispán is. (162) Solymosi László jász vicecomes 1421-ben Csehországban, Bocskai Miklós temesi alispán pedig 1426-ban Havasalföldön harcolt.(163) Gyertyánosi Csép Jakab az 1415-ös boszniai expedícióban tűnt el (később állítólag rabszolgaként találkozott vele egy szerzetes).(164) Ellentétben a tisztségviselő familiárisokkal, többé-kevésbé határozottan elkülöníthető csoportot alkotnak Pipo „belső", állandó kíséretének tagjai. Tipikus megjelenítőjüknek Váradi Pelbártot tarthatjuk, akit a kezdetektől (1405) Ozorai haláláig
