Vadas Ferenc szerk.: Ozorai Pipo emlékezete (Múzeumi füzetek Szekszárd, 1987)

Előszó (Vadas Ferenc)

Zsigmond király bizalmasának számító Filippo Scolari Ozorát felesége, Ozorai Borbála kezével kapta meg. A pénz- és hadügyekben, valamint a külpolitikában is tevékeny szerepet vállaló főúr - 1416-ban kelt királyi engedéllyel - rangjához méltó lakhelyet emeltet magának a családi birtokközpontjában, s a korábban jelentéktelen falut mezővárossá fejleszti. Itáliai ihletettségü - gazdagságot és hatalmat reprezentáló -palotája, melyet tornyokkal ékesített várfal övezett, az évszázadokviharában is megőrizte gótikus formáit, miközben (az átépítések során) a 16. században reneszánsz értékekkel gyarapodott, a 18.-ban pedig barokk ruhába öltözött. Megtörte ugyan az „évek tábora ", de a Tükörcsös aljába épült házakfölé emelkedő nyeregtetős többszintes várkastély ornamentikája, impozáns termei és kőkeretes ablakai mai állapotukban is lenyűgözőek A kor- és művészettörténeti szempontból egyaránt jelentős építészeti emlék régészeti feltárása (az Országos Műemléki Felügyelőség és a Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum közös munkája) 1981-ben kezdődött, s a kutatásokkal együtt a helyreállítás is folyik Az európai mértékkel mérhető műemléképület - a tervek szerint - múzeum lesz. Bízunk benne, hogy Illyés Gyula hagyatéka is előbb-utóbb ide, a szülőföldre kerül, arra a szellemi elődökben is gazdag dimbes-dombos tájra, ahol egykor Vörösmarty Mihály töltötte fiatal éveit, ahol Petőfi Sándor iskolába járt és vendégeskedett, ahol Tolnai Lajos született és Vas Gereben nevelkedett. Egy 15. századi névtelen életrajzírója szerint mintegy száznyolcvan kápolnát építtetett, „nem közadókból, hanem saját pénzéből", városokban, falvakban és lakatlan helyeken. A ferencesrendi barátok ozorai otthona 1418 és 1422 között készült V. Orbán pápa engedélyével. A korábban népesnek számító kolostor magán viselte a franciskánus építkezésekjellegzetes vonásait. Nagy Emese feltárási eredményei arra utalnak, hogy fennállása alig tartott százhúsz évnél tovább, lángok martalékává vált. - A tetőzet pusztulása után az omladozó falak még egy ideig hirdették az alapító érdemeit, egyre jellegtelenebbül, de mivel az idő vasfogával a védtelen anyag soká nem dacolhat, leomlottak Arra, hogy a maga nemében Dunántúl legjelentősebb kolostorai közé tartozott, s hogy falai között a Szent Ferenc által alapított szerzetesrend tagjai éltek (az 1480-as években hosszabb időt töltött itt Temesvári Pelbárt is!), csak a nevek (Barátkát, Barátkút-tér) emlékeztetnekmega téglatörmelékek, melyek szélesre terülve pihennek a rendház és a templom tört kövekből rakott alapjai között. A Zsigmond-évforduló (550 éve hunyt el, 600 éve koronázták) alkalmából készült kiadványunk írásai Filippo Scolari életéről és munkásságáról szólnak Bár Engel Pál tanulmánya önmagában is átfogó, gazdag, tudományos értékű és rangú pályaképet rajzol, három közeikorabeli olasz életrajzfordítást is közreadunk, részben azért, hogy a korábbi megítélésekről is „ízes" és színes képetfessünk, másrészt, hogy a hozzáférhetetlen helyen közölt forrásokvégre együtt legyenek a kutatók, a tudomány emberei számára. - Az alapítóra utaló tárgyiasult emlékekről, a várkastély és a hajdani rendház feltárási eredményeiről, Feld István - Koppány Tibor, illetve Nagy Emese dolgozatai tájékoztatnak Kötetünket annak reményében állítottuk össze, hogy lapjait a kutatókon kívül mások is szívesen forgatják, s örömüket lelik benne mindazok, akik történelmünk Mohács előtti korszakai iránt érdeklődést mutatnak VADAS FERENC