Vadas Ferenc szerk.: Ozorai Pipo emlékezete (Múzeumi füzetek Szekszárd, 1987)
Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor
előbbinek a megtoldása egy, a profilok folytatásában negyedkörívesen lekerekített törzzsel. Ez utóbbi típus pontos másával eddigi kutatásaink során nem találkoztunk. A bordák orrtagjának a törzshöz való kapcsolódása - általában - egyenes lemeztaggal vagy homorú vájattal történik (a korai és késői előfordulásoknál egyaránt); domború kapcsoló taggal Ozorán kívül egyedül a budai vár egy zárókövén találkozunk.(40) Ez utóbbinál az átmenetet az ozoraitól eltérő, körtetagos orrhoz félkör metszetű pálcatag alkotja. A darabot a XV. század első harmadára, Zsigmond építkezéseinek idejére kell datálnunk(41) s az ozoraitól való minden eltérés ellenére is meg kell állapítanunk, hogy a törzs és orrtag ilyenfajta összekapcsolására ez az egyetlen analógiánk. Mivel akár az egyszerűbb, akár az összetett ozorai bordák közeli vagy távolabbi analógiái megfelelnek a kolostor alapítási idejének, arra kell következtetnünk, hogy a templom végig eredeti állapotában maradt fenn, s az ásatások során észlelt átépítések csak a kolostor épületére vonatkoztak, a templomra nem. Az egyéb díszítő részletek közül ránk maradt ablakosztó az un. „grafikus stílusához tartozik(42), a csoport országszerte igen elterjedt s ugyancsak kapcsolható a Zsigmond-kori építkezésekhez is. A nyolcszög keresztmetszetű kis oszlop s a sima háromszöges sarokátmenettel képzett lábazat annyira általános a gótikus építészetben, hogy analógiák szempontjából nem jöhet számításba. * Ha - összefoglalva az elmondottakat - röviden értékelni akarjuk az ozorai ásatások eredményeit meg kell állapítanunk, hogy a kutatások elvégzése nem volt haszontalan, mert töredékes voltában is értékes alaprajzzal gyarapította a középkori kolostorokkal kapcsolatos ismereteinket. Egy elsősorban adatközlés jellegű ismertetésnek - mint a jelenlegi beszámoló - nem feladata a rendelkezésre álló s igen alapos történeti, régészeti és művészettörténeti kutatásokat igénylő részletes feldolgozás. A felmerült történeti és építéstörténeti adatok azonban arra engednek következtetni, hogy a továbbiakban érdemes lenne alaposabban megvizsgálni az obszerváns ferences építkezéseket Az obszerváns mozgalom elterjedésének politikai és társadalmi háttere, a közel egy időben kiadott sorozatos alapítási és építési engedélyek s az előbbiekben felsorolt néhány obszerváns építkezés rokon jelenségei (az egyhajós templom, Ozora és Szeged hatszöges rendszerű hatszögzáródása, az ozorai és gyulai kolostorok szoros alaprajzi kapcsolatai, a kerengőfolyosón belül elhelyezett egymástól folyosóval elválasztott kettős cellasor az előbbi két helyen és Szegeden) esetleg további kapcsolatokra jellegzetes építési sajátosságokra vagy az általánosítás további lehetőségeire utalhatnak. S ez annál is inkább elképzelhető, mivel - mint korábban is utaltunk rá - mind a XV. század előtt, mind a XV. század végén is van ferencesekhez kapcsolódó műhelyekről tudomásunk.
