Vadas Ferenc szerk.: Illyés és a puszták népe (Múzeumi füzetek Szekszárd, 1983)

Vadas Ferenc: Puszták népe-puszták világa

A tárgyakat, fotókat, feliratokat könyvek, a szülőhely körül íródott Illyésművek fogják össze. Az Apponyi-kastély fényképe alatti tárlóban a „Puszták népe" látható és kiemelten az alábbi szöveg: „Bent, a vörös salakkal telehintett teniszpályán röppentek a fehér labdák, s fürge kisasszonyok szoknyái." Mennyivel masabb a Czabuk Pálok, a Gyimótiak és a Szerentsések világa, a Három öreg, a Hősökről beszélek, a Szomorú béres hangulata, az istállók és cselédházak környéke, ahol százezrek tengették életüket a nemzet „egy mélyebb televényében". Külön-külön tárló jutott Ozorának és a Babits családnak is. Az előbbiben található az Ozorai példa, az Ozorai füzet, Az ozorai templomban című vers, sőt egy abbahagyott költemény is, az Ozorai csata, amelyből mindössze két sorvégi rím készült el: görgeti és Görgey. Babitsék tárlójába dedikált könyvek kerültek, valamennyi Babits Ilonkának, Török Sophie-nak ajánlva: Sarjúrendek, 1931.1. 8.; Szálló egek alatt, 1935. VI. 2.; Mint a darvak, 1942. május 24.; Egy év, 1946. VII. A Babits-Illyés barátságot reprezentáló vitrin után a rácegresi zárja a sort: a Rácegresi füzet szomszédságában öt különféle Petőfi-kiadás található. Illyés a hivatalos okmányok szerint Sárszentlőrincen született (itt anyakönyvezték), Petőfi itt diákoskodott, ahogy Illyés írja: „Petőfi szelleme mindent beragyogott". Ugyanebbe a tárlóba került még a „Magyarok" című mű is, jelezvén, hogy íróját mindmáig foglalkoztatja a nép és a nemzet, a hon és haza, a magyarság jelene és jövőjének sorsa. A puszták legújabbkori történetében a nemzedékekre kiható változást a földreform hozta. A kastélyok és nagybirtokok sorsa megpecsételődött. Az Ozoráról a szekszárdi múzeumba került ötöles fóldmérőlánc nemcsak a kiállítást zárja, hanem a korszakváltást is szimbolizálja. A KIÁLLÍTÁST RENDEZTÉK: Szentes András, Vadas Ferenc és Vendel-Mohai Lajosné FOTÓ: Gaál Attila