Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja
professor korában az itt volt pompás monastériumba...maga mulatságára gyakran kijött és mind a szerzetesek, mind a nép között a maga értelmét foganatosán terjesztette’.’105 A dömsödi egyház története a mátrikula szerint a magyarországi reformáció kezdetéig vezethető vissza. Dunapataj: „Kezdete bizonytalan, de a régi feljegyzések azt bizonyítják, hogy prédikátora - Tatár Mihály - már részt vett az 1576-os hercegszőlősi zsinaton’.’106 Ráckevére 1563-ban került prédikátornak Szegedi Kis István. Szigetszentmiklóson „kezdete bizonytalan, de már 1626-ban virágzó eklézsia volt, saját prédikátorral!’107 A Dunamelléki Református Egyházkerület egy 1759-ben hozott határozata kötelességévé tette a lelkipásztoroknak, hogy jegyezzék fel, amit gyülekezetük múltjáról tudnak. „Nagy Dömsödi (József) annál a feljegyzésnél is, mely szerint Decs község népe már 1540-ben befogadta a reformációt, s hogy első papja egy bizonyos ’Gergely pap’ lett volna, aki később temesvári pásztor lett’.’205 206 207 208 A rendelkezésre álló forrásokból nem állapítható meg, hogy mikor keletkezett az őcsényi protestáns gyülekezet. A néphagyomány úgy tudja, hogy,,- mióta I. Béla király az úgynevezett szegzárdi Apátságot alapította, mindenkor ezen saját elnevezéssel bírt? - lakossal - a fentnevezett Apátságnak szabados katonái (Libertinusok) voltak, - mely jogukat egész lső Rákótzy Ferencz hadjáratáig fentarták, - ki a Kálvin hitet terjesztve az egész község hozzá állott, s hitük miatt a kormánytól a libertinusságot elveszék, s mellőzve Rákóczytól kapott szabadságos levelüket (1709. Mart.) s daczára az 1518iki hazai törvényünk 26ik czikkelyének, - 1780ik Julius 15én Mária Theresia által a Nagy Szombati iskolai Birodalomnak adományoztatván, jobbágyságra kárhoztatva, - nagyrészt eddig vízborította határukon halászatból tengődtek. Őcsény helység (régi írás szerint Eőcsény) népesíttése az emléket meghaladó múlt homáljába tűn el, - annyi bizonyos, hogy lakosai eredeti palóczok, s a palóczok kiejtésével beszélnek máig is, hogy, s mikor jöttek a Duna bal partjára nem tudható: - hanem hogy már a reformáció előtt is egy némelyek kiművelték magokat,mutatja az: hogy Baranyai Pál őcsényi születés a főapátságra érdemesítette magát, s azt dicsteljesen viselte mindaddig, míg a Győrt bevett törökök által - Szent Mártonba - megtámadtatva 1594 évben megöletett. Hogy Rákóczy előtt már nagyobb részint, s tán az egész Őcsény kálvin hitet valla, kitetszik az 1741 ik évben ide jött t. Szecsey Albert által vezetett anyakönyvi jegyzetekből, hói is szóról szóra ez áll: ’parancsolatot adott a méltóságos Trautson Pécsi püspök ő Excellentiájától, hogy az őcsényi Religio szabados exertitiuma egy esküdt és szolgabíró által investigáltassék. Az esküvés formát így adata Szecsey Albert praedicator eleibe Jeszenák János főgondviselő a szegzárdi várpalotában: igaz e? hogy török világban laktanak Őcsényben kálvinista lakosok, volt e praedikatoruk, templomjok a sopronyi gyűlés alatt és következendőképpen Bécsnek megszállása előtt is, utána is? Melyet esküvéssel kilencz emberek megbizonyítottak, egy Detsi Bolha nevű százkilenc esztendős vallotta, hogy ő gyermekségétől fogva tudja. - Szegzárdi Pápista ember is, Hauer - azt konfirmálta s a többi őcsényi öregek mindezt vallották. Szolgabíró Czompó Úrhoz a szegzárdi városházba voltam citatus Szecsey Albert 1749 Mai...’- e szerint Őcsény már 1620 körül kálvin hitet vallott, mi igen Eredeti neve Griner, 1523 tavaszán latinosította. 1501 körül és 1507 között az alapismereteket szerezte meg a veringeni plébániai iskolában. 1507 és 1511 nyara között középfokú tanulmányokat folytatott a híres Pforzheimi latin iskolában, itt kötött életre szóló barátságot Melachthonnal. 1511. október 13-án beiratkozott a bécsi egyetemre. 1514-15-ben megszerezte a magiszteri fokozatot. 1519 tavaszán Zürichben és Bázelban járt, megismerkedett Zwinglivel. 1520 december és 1521 nyara között Budára jött és a Boldogasszony-templomhoz tartozó városi plébániai iskola rektora lett. 1523 elején Bécset érintve Wittenbergbe ment és beiratkozott az egyetemre. 1524 tavaszán meghívták a görög nyelvtanárának a heidelbergi egyetemre. 1526-tól a görög nyelv mellett matematikát és latint is tanított. 1529. május 8-án meghívták a görög nyelv tanárának a bázeli egyetemre. 1530-ban megkezdte élete végéig tartó kiadói tevékenységét Bázelben (közel 30 művet rendezett sajtó alá).1531 március és július között angliai körutat tett. 1534-1535- ben részt vett a tübingeni egyetem megreformálásában. 1537-38-ban a bázeli egyetem bölcsészkari dékánja volt. 1541 a bázeli egyetem rektora. 1541. augusztus elsején meghalt pestisben. - GRYNAEUS 2007. 205 TÓTH 1990, 77. 206 TÓTH 1990, 82. 207 TÓTH 1990, 86. 208 ARANY 1940,13. 481
