Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja
torként vagy tanítóként.159 Siklósi Mihály: Eredetileg Szilvási Mihály Szilváson született (Siklóstól 20 kilométerre északra), Siklóson dolgozott reformátorként, majd Sátoraljaújhelyen, és itt lett a neve Siklósi. Az adatok azt mutatják, hogy baranyai és „felföldi” működése között Wittenbergben is járt, s tanulmányait befejezve 1531 őszén vagy 1532 tavaszán tért vissza onnan. Csak ezután költözött urával, Perényi Péterrel Terebesre, majd Újhelyre, azután Sárospatakra. Itt végezte munkáját pataki, és egyben udvari lelkészként, míg 1539 őszén Dévai Bíró Mátyás fel nem váltotta.160 Siklósi Miklós: Siklóson született, s így Tolnán való tanulása feltételezhető. Valahol Baranyában lelkészkedett, magyarra fordította a hercegszőllősi kánonokat. Nagyharsányban és Pesten 1574- ben vitázott az unitáriusokkal.161 Siklósi Péter: talán Tolnán kezdte tanulását, majd Sárospatakon folytatta. Tolnai rektor lett, de 1595 táján ifjan meghalt. Veje volt Decsi Gáspárnak.162 Siklósi Csóka Illés: 1549-ben és 1550-ben a wittenbergi egyetem hallgatója.163 Újfalvi Katona Imre (Újfalu, 1572. - Bodrogkeresztúr, 1610. október 22.): A baranyai, ma már nem létező Újfaluban született. Sárospatakon tanult, ahonnan 1594-ben Szepsibe ment rektornak. 1596-ban a wittenbergi, 1598. május 22-én a heidelbergi egyetemre is beiratkozott, de már szeptember 29-én hazaindult. Decembertől rektor Sárospatakon. 1602 vagy 1603-ban udvari lelkész Rákóczi Zsigmondnál, majd másodlelkész Szepsiben. 1606-tól Göncön, 1610 tavaszától Bodrogkeresztúron főlelkész.164 Veresmarti Gáspár: Vörösmarton született. Iskoláit szülővárosában kezdhette Debrecen tanult 1624-től. 1632-ben iratkozott be a franekeri egyetemre. 1633-ban rektor lett Marosvásárhelyen, 1635-ben pedig lelkész Székelyudvarhelyen, ahol rövid időn belül esperessé választotta az udvarhelyi református egyházmegye. Pár év múlva ismeretlen helyre, majd 1641 áprilisában Marosvásárhelyre ment lelkésznek, ahol 1642-ben a marosi református egyházmegye esperese lett. Részt vett a szatmárnémeti zsinaton 1646 júniusában. 1648-ban Fogarason, 1650-ben Kolozsvárott foglalt el lelkészi állást. 1653 körül a kolozskalotai református egyházmegyének lett az esperese, 1661 áprilisában püspökségre emelte a közzsinat, 1668-ban halt meg.165 Veresmarti Illés (Vörösmart, ? - Hercegszőlős, 1589.): Református püspök (1572-1589). Wittenbergben tanulhatott 1557-ben, s onnan hívták haza. Laskón, majd Hercegszőllősön lelkész. Hitfelei között nagy tekintélyt vívott ki, elismerték tudományos felkészültségét. „Mint tudományosan képzett férfiú, akkoriban dús és becses könyvkészlettel bírt.”166 167 168 1566-ban az alsóbaranyai egyházmegye esperese, 1572-ben püspökké választották az alsódunamelléki református egyházkerületben. Részt vett 1574-ben a nagyharsányi hitvitán, ahol Alvinczi György, Tolnai Ambrus Lukács, az unitáriusokhoz csatlakozott pap győzedelmesen „ostromolta a Vörösmarti Illyés püspök, Mányoki Péter, Siklósi Miklós és mások által védett szentháromsági tant és Krisztus istenségét”}61 Halála után három gyermeke maradt: Hercegszőllősi Gáspár, aki atyja prédikátorságának helyszíne nyomán vehette fel a Hercegszőllősi nevet, Vörösmarti Mihály és Vörösmarti István, kik „egyenkint hírneves férfiak voltak, atyjukhoz hasonlóan tudománynyal és kegyességgel jeleskedők s ugyancsak atyjukéhoz hasonló kopaszságukkal és nagy szemöldökükről híresek”}66 Az 1576-os hercegszőllősi zsinat az ő vezetése mellett fogadta el a régebbi baranyaiból református szelleművé alakított kánonoskönyvet. Hercegszőllősön halt meg 1589-ben. Egyházának kiépítésében szerzett múlhatatlan érdemeket. A szuperintendensi székhelyéül Herceg- szöllőst választotta, s haláláig ott fejtette ki áldásos ténykedését. Az ő irányításával, hozzáértésével erősödött meg a hercegszőllősi püspökség. Határai kitágultak, majd félországnyira terjedtek, s öt 159 DEBRECENI EMBER 2009, 739. 160 ŐZE 2005,113; KEVEHÁZI2005, 54; DEBRECENI EMBER 2009, 739. 161 FÖLDVÁRYI. 1898, 63; KATHONA 1974, 40; DEBRECENI EMBER 2009, 739. 162 DEBRECENI EMBER 2009, 739; KATHONA 1974,44. 163 FÖLDVÁRY I. 1898, 36. 164 DEBRECENI EMBER 2009, 764; SZABÓ 2017, 279-280. 165 LÁBADI 2000, 302-303; DEBRECENI EMBER 2009, 770. 166 IPOLYI 1874, 3. 167 FÖLDVÁRY 1.1898, 43. 168 FÖLDVÁRY 1.1898,162. 473
