Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja
közösködgyetek, hanem én írtam, és a Péchi Péteréknek commendaltalak; azokra bíztalak. Azoknak köztetek rendeléséhez tartsátok azért magatokat: és amikor közétekbe mennek böchülettelfogadgyá- tok, s emberségesen gazdálkodgyatok nekiek. - a kegyelmes Úr Isten, eleiteknek régi, igaz, catholicus, Római, Pápista, s keresztyén hiti mellett taroson, és éltessen benneteket egésségben, eggyességben, s békességben, édes fiaim, Bátaiak. Írtam Posonban Böjtelő hónak hetedik napján 1633. esztendőben Jóakaró földesuratok, Veresmarti Mihály Bátai Apátur Posoni Canonok.”278 EREDMÉNYEK, SIKEREK Az új vallás nagy érdemeket szerzett a hódoltsági művelődés, a magyar nyelvű iskoláztatás és irodalom elterjesztésében. Pathai Sámuel a 17. század közepén a tolnai egyház múltját kutatva a könyvtárban egy könyvet talált. A könyv néhai tulajdonosa, Jacobus Faber Stapulensist, a párizsi egyetem filozófia tanárát kedves tanítójának mondja. Feljegyzéseiből látszik, hogy tudott héberül, görögül, latinul. Ez az ember minden bizonnyal Eszéki (Zigerius) Imre volt. Az új hit terjesztői szinte köte- lességszerűen felkeresték Wittenberget, amelynek egyetemén, Melanchthon szellemében, nemcsak a lutheri tanokkal, hanem a humanista műveltség elemeivel is megismerkedtek. Nemcsak Szegedi Kis István, de Tolna szinte minden prédikátora és rektora megjárta ezt az utat. Jellemző, hogy Szegedi Kis azzal a feltétellel ígérte mostohalányát tolnai tanítványának, Béllyei Tamásnak, ha az megjárta Wittenberget. Béllyei Tamás 1561-ben tért vissza, és a decsi iskolában vállalt állást, majd 1563-ban feleségül vette a leány. Wittenbergi tanulóévek után működött Tolnán Eszéki Imre (1558- tól Sztárai utóda), Dombói Wragonics Péter279 (1558 után rektor, 1564 után mányoki prédikátor) és Kecskeméti Mező Ferenc (1562 után rektor). A külföldön forgott rektorok munkája nyomán a mezővárosi iskolákból a világi és egyházi értelmiségi pályára készülő fiatalok egyre népesebb csoportja került ki. A tolnai iskolában görög, héber és latin nyelv mellett a retorikát, aritmetikát és geometriát oktatták, természetesen nem hiányozhattak a teológia elemei sem. Könyveiket Wittenbergből és Bécsből szerezték be. Pathai Sámuel a 15 éves háború pusztításai után is büszkén állapíthatta meg, hogy „tekintélyes könyvtára van ezen mi városunknak”. Az elhalálozott prédikátorok és rektorok könyvei is a város (az egyház) könyvtárát gyarapították. Az egyházi pályán vagy iskolákban tevékenykedő értelmiség pályájának vizsgálata könnyebb, mint a világi értelmiségé. Paksi Cormeus Mihály Thuri Pál alatt tanult Tolnán, majd a Telegdi Miklóstól kapott 600 talléron megjárta Wittenberget, Heidelberget, Bécset. Decsi Gáspár is Tolnán kezdte tanulmányait, nyugati útja után Decsen, majd hosszú ideig Tolnán működött prédikátorként. A tolnai iskolát tömegesen keresték fel a környék falvaiból. Sokan külföldre jutottak, ezek jó része visszatért szülőföldjére, ahol azután vagy véglegesen letelepedett, vagy valamelyik város hívásának engedve továbbvándorolt. A világi pályán maradt iskolázott emberek felkutatása jóval nehezebb feladat. A defterek több adófizetőt „diáknak” mondanak, és az ilyeneknek csak a keresztnevét tüntetik fel; tehát valamiféle iskolázottság, deákos műveltség emelte ki őket a többiek közül, és minősítette az összeíró szemében. Minden mezővárosban ott találjuk ezeket: Tolnán 1557-ben 14, 1576-ban 16, Pakson 1570-ben 6 (csak a tizedfizetők között), Földváron 1546-ban 7, 1559-ben 4, 1562-ben 2 élt. Anyagi helyzetük általában jónak mondható, sőt a leggazdagabb, árutermelő rétegben is meg lehet találni őket. Kik voltak a diákok, és honnan származott vagyonuk? Szántóikat, szőleiket aligha szerezték értelmiségi pályán. Többségük mezővárosi polgár lehetett, akik megis278 BALÁZS KOVÁCS 2013, 4. 279 Dombrói Wragovitz Péter: Dombró községből származott, Tolnán tanulhatott. 1556-ban tanult Wittenbergben. Hazatérte után tolnai rektor lett, majd Szegedi Kis István dunamelléki püspök az 1564. évi ráckevei zsinaton lelkésszé szentelte. 1576-an aláírta a hercegszöllősi kánonokat. 1582-ben a Tolna megyei Mányok prédikátora volt. - FÖLDVÁRY I. 1898, 43; KATHONA 1974, 39; SZABÓ 2017,133. 490
