Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Thomka Beáta: Kisoroszi 1995
Samota motyla. Vybér eseju z let 1960-1995. [Esszék, tanulmányok.] Anna Valentová cseh fordítása. Kalligram, Pozsony. 1995. 1995 „Sólymok csillagvilága” Ex Symposion, különszám, 1995.13-14. Családáradás. Kalligram, Pozsony, 1995. Idegen partokon. Elbeszélések. Jelenkor, Pécs (Mészöly Miklós Művei.) Hamisregény. Változatok a szép reménytelenségre. Jelenkor, Pécs (Mészöly Miklós Művei.) Judenbuche/Zsidóbükk. - Szárnyas lovak/Geflügelte Pferde. Kétnyelvű sorozat Mészöly Miklós és Anette von Droste-Hülshoff elbeszéléseiből. 1995. Medaillon. 1995 a Mészöly Miklós kismonográfiám megjelenésének éve Pozsonyban, 1996 pedig a „Mészöly Miklós 75 éves” című Kalligram-különszámé (1996.1.). Ha a fenti művekhez csupán annotációkat, megjegyzéseket fűznék, a publikációk száma alapján ez akár hosszabb tanulmánnyá is bővülhetne. Ezért csupán néhány kiegészítő mozzanatra igyekszem szorítkozni. A felsorolásból kitűnhetett, hogy a jegyzék két életműsorozat adatait tartalmazza. A Századvégnél megszakadt sorozat helyett a Jelenkor Kiadó 1995-ben megkezdte a teljes opus kiadását a szerző által összeállított sorozatbeosztás és kötetkompozíciók alapján. E munkát folytatja jelenleg az egyes kötetek új kiadásával a Libri keretében működő Jelenkor. Új életműsorozatának tervezete állandó tárgya volt akkori beszélgetéseinknek Mészöllyel és Csordás Gáborral. A sorozatot a Jelenkor az Idegen partokon című, korai novellákat tartalmazó kötettel indította, amit a szerző a sorozat 19. darabjaként jelölt meg sorozattervében. Hamisregény, Családáradás Első darabnak a Hamisregényt választotta, aminek alapötlete az 1994-es francia Mészöly-kötetből származott. Kassai György francia prózakötet előkészítésére ösztönözte, s ekkor merült fel benne a gondolat, hogy novelláit cím nélküli történetfolyamként, alternatív regényként nyújtsa át tolmá- csolójának és a francia közönségnek. Ennek magyar változata a Hamisregény. Változatok a szép reménytelenségre című szövegkollázs, anyaga pedig az addig különféle kötetekben és összeállításokban megjelent Mészöly-rövidpróza. A francia és a magyar kiadás abban különbözik, hogy a pécsi kiadásban eltűnnek a kurzivált bevezető szövegrészek. így a francia változat alapján jóval könnyebben rekonstruálhatók a szerző újrakomponáló eljárásai, mint a magyar kötet alapján. Mészöly ebben az időszakban dolgozott a Családáradás (1995) végleges változatán is. Utolsó regényében két olyan szöveg szerepel, amelyeket a Jelenkor folyóirat két és fél évtizeddel korábbi számaiban ismerhettünk meg. Az 1980-as évfolyam novemberi, decemberi számaiban megjelent két részlet (Júlia fölvezetése, Egy délelőtt az ősházban. Részlet egy regényes eposzból) átírt változatban válik a végső formát elnyert „beszély” elemévé. Mindkét 1995-ös kötet a szerző szerkesztő, átszerkesztő, a saját szövegeit, korábbi történeteit újraolvasó és újraíró, azokat új szövegösszefüggésbe állító műveleteiről tanúskodik. Meggyőződése volt a saját alkotásokkal szembeni kreatív viszony létjogosultsága. Az, hogy az írások addig változtathatók, amíg alkotójuk él és anyagát újraformálhatja. Az újrakomponáló tudat és műveletsor érvényesül Mészöly utolsó pályaszakaszának szinte minden termékén, az elbeszélő szövegeken és verseiin is. A Családáradás újabb fejezetei, a Sólymok csillagvilága, az Appendix című versciklus, valamint a Párbeszédkísérletbe foglalt válaszai tekinthetők utolsó, friss alkotói termésének. Appendix Mészöly kérésére javaslatot tettem azoknak a versszerűen tagolt szövegeknek az átalakítására, amelyeket az Esti térkép. Kiemelések (1981) című kötet után írt. Gépiratának átnyújtásakor talán némi bizonytalanság ösztönözte arra, hogy hangsúlyosan kritikai véleményt kérjen tőlem. A Jelenkor/ 618
