Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Losonczy Tóth Árpád: A felsőnyéki Magyar család krónikája, 1830–1869
kiegyezésre készen álló legjavával is találkozhasson. Az említett lóversenyt egyébként június 9-én délután rendezték meg. (PN 1865. jún. 7-10.; Sny 1865. máj. 31.124. sz., 1865. jún. 1.125. sz., 1865. jún. 7.129. sz., 1865. jún. 9. 131. sz. és 1865. jún. 10.132. sz.) 251 SZABAD 1979, 740. 252 Font - régi súlymérték. 1 font = 32 lat = 56 dkg = 0, 56 kg. 253 A parlagon hagyott, de művelésre alkalmas földterület megszántása nem nagyon mélyen. Ez volt az első szántás vagy ugarolás. 254 Az ogy. ünnepélyes megnyitására 1865. dec. 14-én, a kir. vár tróntermében került sor. Az uralkodó a trónbeszédet magyarul olvasta fel. Az udvari ebéden csak a meghívott képviselők (köztük Deák Ferenc, gr. Andrássy Gyula és br. Eötvös József) vettek részt. (FE- RENCZY 1904, III. 45.) 255 Az 1866-ik évi májusi fagy pusztításairól ld.: MÁRKI-BEKSICS 1898,10. 640. 256 Az 1866-os (1866. jún. 15-1866. júl. 26.) porosz-osztrák-olasz háború: a „kisnémet egység" biztosításának a háborúja az Osztrák Császárság és Poroszország, illetve az Olasz Királyság között. 257 1866. jún. 26-án az uralkodó a porosz-osztrák háború miatt elnapolta az ogy-t. 258 Az utolsó harcok Pozsony környékén, a Pozsony megyei Lamacsnál folytak. 259 Az 1866. júl. 3-án a csehországi Königgrátz és Sadowa között lezajlott csatában az osztrákok döntő vereséget szenvedtek a porosz hadseregtől. Ausztria fegyverszünetet kért. Az 1866. aug. 23-án Prágában megkötött békeszerződésben az Osztrák Császárság a Porosz Királyság javára lemondott a német egység megvalósításáról. Kilépett a Német Szövetségből, elismerte a vele szövetséges német államok területi veszteségeit. Az Olasz Királyság megszerezte Veneto (Velence) tartományt. 260 A hátultöltős, gyúszeges, ismétlő rendszerű puskáról, az ún. Dreyse-puskáról van szó. (DIÓSZEGI 1967,194., 225.) 261 A porosz-osztrák háborúból hazatérő katonák hozták be a kórt Csehországból. A betegség főként az ország északnyugati és középső részein pusztított, a többi országrészt lényegében nem érintette. A halottak száma valójában 69. 628 volt. (GORTVAY 1953, 240-241.) 262 Az okt. 30-i uralkodói leirat alapján az ogy. nov. 19-én kezdte meg ismét a munkáját. 263 Mérője. 264 Csupán apja 1894. márc. 20-án bekövetkezett halála, s eltemetése után, 1894. okt. 29-én tért haza végleg Magyarországra Kossuth idősebbik fia, Ferenc (1841-1914). Az ifjabbik fiú, Lajos Tódor (1844-1918) élete végéig Olaszországban maradt. 265 Az 1866. ápr. 21-én, Pesten megindult kiegyezési tárgyalások a magyar és a horvát országos küldöttségek között nem vezettek eredményre 1867-ben. Ekkor még nem jött létre a megegyezés az államközösség fönntartására. 266 Az unió tárgyalására 1865. nov. 19-én megnyitott kolozsvári gyűlés a többségben lévő magyar küldöttek szavazatával elfogadta Erdély visszacsatolását Magyarországhoz. Az 1868. évi XLIII. törvénycikk ismét kimondta az uniót az 1848:1. törvénycikk alapján, amelyet azután az uralkodó 1868. dec. 6-én szentesített. 267 Finánc (fr.-ném.) - pénzügyőr. 268 A 21 éves Magyar Erzsébet 1868. jún. 23-án, Regölyben feleségül ment a 25 éves, kisszékelyi születésű molnár (molitor) legényhez, Rózner Pálhoz, egy egykori zsellér (inquillinus) család leszármazottjához. (Regölyi r. k. akvek. Házassági anyakönyv. (Matricula Co- pulatorum) 1868. jún. 23. 83. old. MNL OL Mft. A 4985. d.) A házasságból a helyi plébánia keresztelési anyakönyvének bejegyzései szerint három gyermek született: Gizella (1869.), Ottilia Etelka (1871.) és Maria-Angela (1875.) (Regöly, r. k. akvek. MNL OL Mft. A 4984. d.) 269 Regöly - mezőváros Tolna megye Dombóvári járásában, 1841-ben 1773 katolikus, 22 zsidó, 1851-ben pedig 1938 katolikus és 25 zsidó lakossal, 107 jobbágytelekkel. (FÉNYES 1841,1. 321.; FÉNYES 1851, III. 285.) 270 Fnyéki r. k. akvek, 1868. MNL OL Mft. A 4927. d. Magyar János ekkor 54 éves, míg második felesége, Kis Katalin 40 éves volt. Első felesége, Bongor Erzsébet 1850. szept. 3-án, 28 évesen került a sírba. Gyermekszülésben halt meg. (Fnyéki r. k. akvek, 1850. MNL OL Mft. A 4927. d.) 271 A szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról szóló 1868: XXIX. törvénycikk az egykor nem úrbéres szőlők kötelező megváltását írja elő, állami közvetítéssel. Az úrbéres terhek eltörlése (1848: IX. te.) ugyanis nem vonatkozott a szőlők után fizetendő dézsmára. A földesurak visszamenőleg követelték azt a szőlődézsmát, amelynek fizetését az 1848-49-es szabadságharc idejében megtagadták, vagy amit nem szedtek be. A törvény értelmében a szőlők értékét becsléssel állapították meg. 272 Az 1868. évi VII. törvénycikk hatályba lépésével, amely a magyar kir. pénzverdékben (Körmöcbányán, ill. Gyulafehérváron) veretendő pénzek alakját, belértékét és súlyát is meghatározta, nemcsak újra magyar feliratok, hanem a magyar korona és címer is felkerülhetett az új magyar kir. váltópénzekre. (GARAMI 2007, 164-165.) 273 A magyar-horvát kiegyezés rendezte Magyarország és Horvátország egymáshoz fűződő viszonyát. Az egyezség Horvát-Szlavó- nországnak teljes belügyi önállóságot biztosított. A kiegyezés értelmében a magyar politikai vezetőréteg elismerte a horvátot, mint politikai nemzetet. A király 1868. nov. 17-én szentesítette a magyar ogy. által jún. 25-én elfogadott, a magyar-horvát kiegyezésről szóló 1868: XXX. törvénycikket, mely kimondta, hogy Magyar- és Horvátország egy államközösséget alkot a Monarchia többi országával. 274 Öregiből (tájszó) - nagyjából, nagyolva (Szekszárd). (ÚJLAKI 1883, 525.) 562
