Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Losonczy Tóth Árpád: A felsőnyéki Magyar család krónikája, 1830–1869

mester a’ Contractusnak minden részében éspunctumaiban szentül meg tartása végett magát 100forint vinculum (óvadék: L. T. Á.) alatt lekötelezi'.’ (MNL OL P 1322. 2. d. e. 327.)

81 Partéka (portéka) - áru, termék.

82 Schuh (súg, suk) (nem.); magyarul láb - egykorú hosszmértékegység. Az akkoriban általában használatos budai láb átlagos értéke mai mértékegységben 31,68 cm. All lábnyi vízmagasság tehát 348,48 cm, vagyis közel 3 és fél métert jelent.

83 Zoli (ném.); magyarul hüvelyk - egykorú hosszmértékegység. 1 hüvelyk = 3,18 cm.

84 Érd (Hamzsabég, Hanzsabék, Hansabég, németül: Hanselbeck) - horvát-magyar-német város Fejér megyében, a Duna mellett, 2500 katolikus, 30 zsidó és 10 görögkeleti lakossal. Ez idő tájt hg. Batthyány-Strattmann Fülöp enyingi uradalmával együtt kezelték az érdi gazdaságot, egészen 1848-ig, amikor eladták báró Sinának. (FÉNYES 1851, I. 306.; vö. DEMETER 1990, 48.) Noha a Duna Fejér megyében már kisebb pusztítást végzett, mint Pestnél, a folyó jobb partján fekvő Érd nagy része így is „leromboltatott’’. (TRATTNER 1838, II. 102.) A jeges ár elöntötte a város lenti részét, és Ófalut teljesen elpusztította. Ezért az uradalom akkori tulajdonosa, Batthyány-Strattmann Fülöp hg. birtokából átadott egy magasabban, mintegy 2 km-rel feljebb fekvő területet, hogy a lakosságot megvédje a további árvizektől. Ezt a területet akkor Fülöp-városnak nevezték, s itt épült föl a mai város központi magja. (NEMESKÉRI 2002, 8.)

85 Rebec. A község északnyugati határában ma is létező puszta, az egykor Somogy megyéhez, ma Fejér megyéhez tartozó Faluhidvég közelében, de területének egy kis része az egykori Városhidvéggel (ma a Fejér megyei Szabadhídvég része) is érintkezett. A 19. században a Batthyány család enyingi uradalmának (az alsó kerületi prefektúrának) Somogy megyei részén, a faluhidvégi, később péli gazdasági körhöz tartozott, amelynek további részei voltak még: Falu- és Városhidvég, Oroszi-puszta, Pél és Csergerenda-puszta. (DEMETER 1990,48.) 1823-ban, az uradalomban öt ispánság volt; az uradalom fővadásza ekkor Rebecen lakott. (DEMETER 2002) (http://www.kodolanyi.hu/szabad-part/16/16_tarstud_demeter.html) (Letöltés: 2016. júl. 4.)

86 Jáger (ném.) - vadász.

87 Már néhány évvel korábban is gondot okozott az uradalomnak a rebeci erdőben lévő vadászház elhelyezkedése, föltehetőleg annak a lakott helyektől való távolsága miatt. Attól kellett ugyanis tartani, hogy „a fő Vadásznak lakása a’ csavargóknak menedékül szolgálhat, ’s azok miatt" a fővadász testi épsége is veszélybe kerülhet. Ezért Batthyány-Strattmann herceg elrendelte, hogy a fővadász költözzön be Városhidvégre, az ottani ispán házába, míg Kelemen városhidvégi ispán új szállásául Tiringer Ignác számadó juhász lakását jelölte ki, aki a Péli-pusztán lakott. Végül elrendelte, hogy a nagyobb biztonság érdekében „a’fő Vadász lakása rontasson le egészen”. (MNL FML 19. d. 4. hg. Batthyány Fülöp Móroczának. 1837. márc. 7.) Korábbi utasítását azonban alig több, mint egy hónap múlva felülbírálta. Miután a rebeci és hodosi vadászköröket egyesítve, azok vezetésével Koszinszky György rebeci fővadászt bízta meg, elrendelte, hogy költözzön át Hódosra, az ottani vadászházba. A hídvégi ispán maradhatott a helyén, a fővadásznak mégsem kellett az ispánlakásba költöznie. (MNL FML BÚI 19. d. 4. Batthyány Fülöp utasítása. 1837. ápr. 18.)

88 Koszinszky György (*?-tl851. jan. 10.). A fővadász személyére vonatkozólag Id. a fnyéki római katolikus plébánia anyakönyveinek bejegyzéseit, ahol Koszinszky György „Fő Mltgu Battyáni Herczeg Uradalmi Fő Vadászd”-nak a neve több ízben is szerepel, nejével, Preindl Magdolnával együtt, mint keresztszülő. (Fnyéki r. k. akvek, 1842. és 1844. MNL OL Mft. A 4927. d.) Apjuk halálának évében két Koszinszky fiú is az uradalom alkalmazásában állt. Alajos rebeci segédvadász volt, József pedig Hodoson szolgált, körvadászi beosztásban. (MNL FML BÚI 5. d. 6/8. Levelezőkönyv, 1850-1851.)

89 Az enyingi katolikus templom építése hg. Batthyány-Strattmann Fülöp legnagyobb kegyúri adománya volt uradalma számára. A Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templom ünnepélyes fölszentelésére 1841. máj. 16-án került sor.

90 Kijelent - kihirdet. (A jelent igének ezt az értelmét Id.: CZUCZOR-FOGARASI 1865, III. 250., 763. h.)

91 Ekkor Fnyéken még csak önálló római katolikus lelkészség (curatia) jött létre. Egyházi szaknyelven, hivatalos egyházkormányzati elnevezéssel élve, ekkor még csupán ún. „pásztorságos javadalom” (Beneficium Curatum) létezett a településen. (Scitovszky János pécsi püspök levele hg. Batthyány Fülöpnek. Pécs, [1846.] máj. 2. PEL La. 1. 1002. sz.)

92 Farkas József, a pécsi székeskáptalan mesterkanonokja (1836-1858), Scitovszky János pécsi püspök személyes megbízottja. (CONSPECTUS ALMAE 1839, 17.); vö. DIÓS 1993-2014, X. (2005) 786-792.)

93 Helyesen: szekretárius. Secretarius (lat.): titkár. Peitler Antal József (1808-1886) - Szepesy Ignác pécsi püspök titkára (1835), irodaigazgató és szentszéki ülnök; pécsi plébános és kanonok (1848). 1859-től váci püspök. (CONSPECTUS ALMAE 1839, 6.; DIÓS 1993-2014, X. (2005) 800.)

94 A canonica visitatio bejegyzését fölhasználta: BÁTOR [1948], 76.

95 Németh Mihály (1806-1888) - 8 évi (1833-1841) Tkeszin eltöltött segédpapi szolgálat után 1841. júl. 16-án került Fnyékre, ahol mintegy másfél évet (1841-1843) töltött. (BRÜSZTLE 1876, II. 626.; vö. BÁTOR 1948, 57., 78.)

96 Szept. 14. Ezen a napon, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, Krisztus keresztjének megtalálására, valamint visszaszerzésére emlékezik a katolikus egyház.

97 A fnyéki önálló plébánia megalakulása után a búcsú napját minden évben az aug. 25-ét, IX. (Szent) Lajos kir. emléknapját követő vasárnapon tartották. A Tolna megyei plébániatemplomok közül nem mindegyik rendelkezett búcsúkiváltsággal. A fnyéki templom azonban a kedvezményezettek közé tartozott. (HORVÁTH 2008, 72.)

98 Űrnapja a katolikus naptárban a pünkösd kettős ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre), vagy másként a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökre esik.

99 Bátor Károly fnyéki plébános már többször említett hely- és plébániatörténeti összefoglalójában, arról az időszakról szólván, amikor még a fnyéki katolikus közösség a tkeszi plébánia fiókegyházaként létezett, idézi Magyar János följegyzését is, „az űrnap után második vasárnap" után azonban önkényesen beillesztette még, zárójelbe téve, a szentségimádás szót. Ezek szerint az ekkor még a plébánián föllelhető egyházi iratok, dokumentumok és följegyzések, tehát bizonyosan hiteles források alapján, feltárta, hogy a kialakult gyakorlat szerint az Úrnap utáni második vasárnap járt misézni Tkesziből a pap. Ez volt a 14. misenap. (BÁTOR [1948], 57.)

100 Az 1841. júl. 17-én megejtett kánoni látogatásról (visitatio canonica) készült jkv. egyik pontja részletesen szabályozta, hogy a fnyéki katolikus hívek milyen szolgálmányokkal tartoztak a plébániának. Abból az alkalomból, hogy a plébánia kegyura, hg. Batthyány-Strattmann Fülöp, a pécsi püspök ösztönzésére a fnyéki fiókegyházat elválasztotta a tkeszi anyaegyháztól s az önálló anyaegyház rangjára emelte, egyúttal a jövendő plébános biztos ellátására és élelmezésére is kötelezettséget vállalt. Magára vállalta, hogy az új lelkiatya megélhetését megfelelő mennyiségű földek, rétek és tüzelőfa átadásával könnyíti meg. A hívek cserébe kötelezettséget vállaltak arra, „hogy az eddig munkált öt holdas szántóföldek helyett ezután a nyolc holdas szántó földeket őszi és tavaszi termés alá

548