Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Losonczy Tóth Árpád: A felsőnyéki Magyar család krónikája, 1830–1869
ösmeretes évben. Junius 21-én pedig oly erős fő szél fújt, hogy rémittö sok kárt tett, leginkáb a szőlőbe. Ősszel pedig temérdek sok essö volt szüretben és utánna. 1845“ évben tavaszai Februfar] és Mártzius holnapban hó olvadáskor a Sió vize anyira meg nyött hogy a Kolláti hozott,143 mely 6 év ólta már kaszáló volt, ekor anyira meg tellett vízzel, hogy az egész hozottban semmit sem lehetett kaszálni. Az Füves kertiben144 Sió parton az egész két árok145 köz ki volt osztva föltörni. Öszzel 1842—és tavaszai 1843—ban kukoritzával [vetettük be], és 844[- ben], ismét az volt ben. 1845-ben el burittá a viz anyira, hogy a tsuta között 1846-ban szép nádott arattunk. Igen szép gyékén is bövön volt ót a tsuta közt. A komáromi146 malom nem tudott ölleni147 a viz miat.148 1845. Mikor az búza kezdett érni, az meleg nagyon meg szorittá, mel miatt a szeme hibássan maratt a gabonának. A meleg után szörnyű nagy essök jártak, mely sok szénátt el vitt rendrul149 a viz. (Ezen nyár elein.) Ezen évben Novenber holnapba a szép tiszta búza volt 19 v[álto] forint, kétszeres150 15 vagy 16 f[orint]., kuko[rica], árpa 9 f[orint]., zab 6 f[orint]. Ekkor igen jó tél volt, az az kevés hideg volt az egész télen. Mivel jo üdök jártak, a vetemény igen szép volt. Tavaszai azért meg szált az eleseg ára. Minden féle óltsób lett. 1846. A tavasz igen korán ki eresztett; jó üdök jártak. Sok ember a metzést mártziusban, a döntést Szent György napra151 el végezte. Áprilisba látszot [a] rozs fej, de mivel Szent György nap után nem volt essö, bezeg megromlott az eleség, melybűi let az nagy szükség és a drágaság. 1845. évben öszzel egy különös újság támatt helségünkben, hogy 2— Plébánosunk egy kálomista152 leánt terben ejtett,153 mely hir 1846[-ban] ki ütött.154 Eztt nagyon szégyenlettük.155 3 ember elment Pétsre a Püs- pökhez, ez pedik a folamodástt el fogatta.156 Adminisztrátort157 rendelt, a papot kizárta a templom- bul.158 Az Adminisztrátor az Hertzeghez irt a plébániáért, mellett meg is nyert április 24sUklén| 1846[- ban].159 Ettül fogva Komáromi Istvány harmadik plébánosunk,160 mel az elöt ürögi161 káplány volt. 1846. Nyáron szörnyű nagy melegek jártak. Essö nem volt, a búza fejett a rozsda meglepte. Kevés búza lett. A Tóth Keszi Horváth Mátyás plébánost el temettük 8— april. 846.162 1847“ évben lett az a nagy drágaság. Aratásig 1 kila búza 35-40 forint, kétszeress 28-32 f[orint]., kukori[ca] 20-22 f[orint]., árpa 18-20 f[orint]., zab 8 f[orint]. Aratás utánik.163 1848 . évben a Pozsonyi Ország Gyűlésen végeztetet el az rabatt,164 és dézma165 elmaradása. Ezen Ország Gyűlésen a nemessi rangot a nemtelennel eggyenlövé tették, az egész országát tették nemessé, mert az ulta166 rabatott nem szolgál. Dézmát a rendes szeszsziotul167 sem gazdag, sem szegény nem ád. Töb szép ujj törvént alapítottak ezen Gyűlésen. Voltak jeles követek, akik nem az maguk, hanem az egész országnak javátt akarták elő mozdittani, kik között első vált Kossuth,168 Batyány [így!] Kázmér,169 Deák Ferentz,170 Bözörédi [így!]171 s. a: t. Ezen évben Szent György hetiben172 jött ki a szabbadság, akkorig szolgáltunk rabotott. A szabadság ki ütésivei sok viszálkodás történt az országban. Az akkori király, V—Ferdinánd megbánta, hogy alá irt az uj törvényeknek. Az akkori miniszterje, Meternik173 nem hagyot békitt, hogy vegye visza szavvátt. A budai Palatínus174 unoka ötse volt a királnok, az is ahoz ált. De ekor már jól öszve szették magukatt a magyar szivü úrak, nem akartak engedni. „Talpra magyar", hirdették minden felé, de tsak magára maratt a magyar. Minden nemzet elált tőle. 1848. Julius elein a horvátok, rátzok, oláok elenünk támattak. Ekor minden lakossokatt 20 éven fölül, 60. évig fölirtak nemzet örrnek,175 és az örröknek el köllött menni a horvátok és rátzok hatá531
