Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja
István „generális superintendens”-i tiszte püspöki vikáriusi cím volt Sztárai Mihály mellett. Szegedi Kis István, 1558, illetve 1560 táján lett püspök, de „nem a Sztárai-féle szervezetben” - írja Miklós Ödön103. A későbbiekben pedig Sztárai Mihály utóda Veresmarti Illés hercegszőllősi, Szegedi Kis István utóda pedig Eszéki István tolnai lelkészek lettek, s ők már a helvét irányt képviselték. 1563 után Szegedi Kis Ráckevére került, s vezetésével innen kezdett formálódni a Duna két partján lévő hódoltsági egyházak egyesítése. Még ennél is későbbi helyzetet rögzít Pathai Sámuel 1647-es levele: „...mivel az ország mindeddig kedvezőbb helyzetben volt, abban az időszakban ez az egész Alsó-Magyarország, vagyis Alsó- és Felső-Baranya mindössze egyetlen szuperintendens felügyeletét ismerte el. A szuperintendens pedig Hercegszöllősön működött. Ahogy a forrásokból tudom, Tolna, Buda, Cegléd és Kálmáncsehi voltak a nevezetesebb egyházmegyék, vagyis elöljáróságok’.’104 Ezt az egyházkerületet Alsó-dunamellékinek is nevezték, mert a Duna déli folyása mentén fekvő gyülekezeteket foglalta magába (megkülönböztetendő a felső-dunamellékitől, amely utóbb a dunántúli egyházkerületbe olvadt bele). Felsőbaranyai, ráckevei, pataji és pesti néven is emlegették, a püspök szolgálati helyétől függően. Keletkezését akkorra tehetjük, amikor Szegedi Kis István baranyai püspök 1563-ban Ráckevére települt, és gondozását a közelében fekvő részekre is kiterjesztette. Földváry László szerint volt már előbb is püspök, Bakonyi Albert, aki „püspökségének kezdő évéül rendszerint az 1547-dik évet írják, de ha hiteles a feljegyzése Skarícza Máténak, az egyedüli- nek, aki Bakonyi nevét és püspökösködését emlékezetben hagyta: akkor néhány évvel későbbre kell tennünk püspöksége kezdetét; s ezt annyival bátrabban tehetjük, mivel a magyarföldi zsinatok is csak az 1550-dik évtől fogva kezdenek a püspökségekről beszélni és intézkedni’.’105 A 16. században már működtek a protestáns superintendenciák kormányzó és törvényhozó testületéi, a zsinatok. A prédikátorok testületé éppen Hercegszöllősön mondta ki, hogy a baranyai egyházkerületben „minden esztendőben kétszer...tegyenek közönséges zsinatot’.’ A határozat azt sejteti, hogy a zsinaton való megjelenés kötelező lehetett. A kutatások azt támasztják alá, hogy a zsinat istentisztelettel kezdődött, olykor prédikációt is tartottak.106 A helyszín leggyakrabban a templom lehetett, csak kivételes esetben tarthatták másutt. A lelkészi testület gyűlése a lehető legszélesebb jogkörrel volt felruházva: „...körébe mindaz oda tartozott, ami akár egyetemes érdekű ügyét képezte az egész egyházkerületnek, akár olyan magánügy volt, melyet a köznek szempontjából kellett vagy lehetett elbírálni. Joga volt e szerint hitvallást alkotni s hitelvi kérdésekben dönteni, az egyháznak külső kormányzására, valamint a szentségek kiszolgáltatására és a szertartások miként való végzésére szabályokat készíteni, s azok megtartására felügyelni, egyházi tisztségeket szervezni s hatáskörüket, nemkülönben betöltésük módját és kellékeit meghatározni, ezzel kapcsolatban a lelkészavatás felől rendelkezni, az egyház hivatalnokainak és köztagjainak tanát, működését és magánéletét, nemkülönben a fizetések kiszolgáltatását az egyházlátogatás intézmény által közvetve ellenőrizni, s az ez irányban felmerülő panaszokat legfelsőbb fokon elintézni, közelebbről úgy a belhivatalnokok közti viszályokat, mint a viszálykodó házastársak ügyét elbírálni, s ezzel kapcsolatban a házasságkötés módját és feltételeit szabályozni, úgyszintén fegyelmi ügyekben végérvényesen dönteni, végül az oktatásügyet teljes önállósággal intézni, s püspököt választani’.’107 A Dél-Baranyában megtartott zsinatok számáról és helyszínéről sem maradt semmiféle adat. Csak utalásokból lehet arra következtetni, hogy zsinatot tartottak Laskón, Tolnán, a szlavóniai részeken, Valkón és Vukováron.108 A 16. század legnevezetesebb zsinatára azonban a hercegszőllősi dombon álló református templomban került sor Vörösmarti Illés püspökségének idején: 1576. augusztus 16-17-én, 40 prédikátor gyűlt össze, s megszerkesztette a Hercegszőllősi kánonokat, me103 MIKLÓS 1942,135. 104 FÖLDVÁRY I. 1898,163; DEBRECENI EMBER 2009, 483. 105 FÖLDVÁRY I. 1898, 65. 106 ZOVÁNYI 1898, 37. 107 ZOVÁNYI 1898, 38. 108 KISS 1881, 674. 468
