Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
K. Tóth Gábor: Avar kori temető Szekszárd–Varga Peti-dűlőben (1/2. lelőhelyszámú temető)
A fenék széle lesarkított. A vállon kopott bekarcolt vonalkötegdísz látható. M.: 9,2 cm; pá.: 8 cm; fá.: 4,8 cm; has á.: 9,7 cm; fv.: 0,4 cm. 44. objektum, 1. melléklet. Szürkéssárga színű, homokkal soványított, kézi korongon készült, enyhén hasas, alacsony, csaknem függőlegesen felhúzott nyakú körtetestű edény. A perem nagyon enyhén kihajló, a széle lekerekített. A fenék széle lekerekített. A test közepén erősen kiugró, egyujjas fül található, enyhe gerincéllel. M.: 9,5 cm; pá.: 6,3 cm; fá.: 7,8 cm; has á.: 8,2 cm; fv.: 0,4 cm. 45. objektum, 1. melléklet. Sárga színű, homokkal soványított, kézi korongon készült, hasas, nyomott, alacsony, enyhén kifelé hajló nyakú, gömbtestű edény. A perem enyhén kihajló, a széle lesarkított, a tetejét levágták. A fenék széle is lesarkított. A hasvonal fölött erősen kiugró egyujjas fül található, lesarkított szélekkel. M.: 9,4 cm; pá.: 8,1 cm; fá.: 6,3 cm; has á.: 10,4 cm; fv.: 0,4 cm. A sárga és vörös késő avar kori edények csoportjába a 15., 16., 40., 44., 45. objektumok edényei tartoznak, továbbá a 20. objektum 1. melléklete (formai kialakításban, díszítésében azonos a sárgákéval).42 A 17. objektum edényét a griffes nagyszíjvég a késő avar korra datálja. A 20. objektum 2. melléklete a közép-késő avar korra datálható. Az 1. melléklet miatt késői készítmény lehet. A 39. objektum edénye önmagában véve közép-késő avar kori fazekas termék. Az indás szíjvégek miatt a késői korszakra kell kelteznünk. A 41. objektum faedényét a trapéz alakú, négyzetes keresztmetszetű vascsat és dinnyemag alakú kék gyöngy, a középső avar kor végére, a késő avar kor elejére datálja. A 30. objektum edénye (3. mell.) a kora-közép kori avar edények IB2Hj típusai közé tartozik.43 Ez lehet a legkorábbi sír a temetőben. A 43. objektum edénye közép avar kori, illetve a késő avar kor eleji. Összesen minimum nyolc kerámiaedényes sír határozható meg késő avar korinak, továbbá a faedényes. Korábbi időszakra csak a 30. objektum 3. mellékletét és a 43. objektum 1. mellékletét lehet tenni. Jól megfigyelhető, hogy a temető középső részében a 30. sírtól eltekintve nem helyeztek edényeket a sírokba, a temető északi és déli szélén lévő sírokba pedig igen. Ezek feltehetően mind késő avar kori sírok. A temető északi részén a 15-17., a déli részén a 39-45. objektumok tartozhatnak ide (a 39. objektumban már sárga kerámia van, nemcsak legszélső sírokban). V. ÖSSZEFOGLALÁS A temető sírjaiban lévő tárgyak használati idejének ismeretében meghatározható volt azoknak a síroknak a kora, melyekből előkerültek. 1. Közép avar kor (Kr. u. 670-700-ig): 28., 30., 31. objektum (három temetkezés). 2. Középső avar kor vége, késő avar kor eleje (Kr. u. 700 körül): 24., 4L, 43. objektumok (három temetkezés). 3. Késő avar kor (Kr. u. 700-750-ig): 15., 16., 17., 20., 32., 33., 36., 37., 39., 40., 44., 45. objektumok (12 temetkezés). 4. Bizonytalan keltezésű: 18., 19., 21., 22., 26., 42., 29. objektumok (hét temetkezés). Biztosan közép avar kori sír három van (28., 30., 31. objektum). Három további temetkezés tartozhat még a középső időszakba. A többi datálható sír késő avar kori. A temető északi részén a késői sírok között helyezkedik el a 18. és 19. sír, ebből kifolyólag esetleg ezek is 8. századiak lehetnek. A déli részen a 32. objektumtól lefelé szintén csak késői datálású sírok találhatóak, kivéve a 41. és a 43. objektumokat, melyek a 7-8. század fordulójára tehetőek. A Szekszárd, Varga Peti-dűlő 1/2. lelőhelyszámú temetőt a közép avar kor közepén, végén kezdhették el használni, 680-690 körül, és a 750-760-as évekig, a késő avar kor első szakaszának a végéig temetkeztek bele. A leletanyagból hiányoznak a kora avar korra és a kései időszak második felére jellemző leletek 42 Ezúton is köszönöm Skriba Péternek az edények kormeghatározásában végzett segítségét. 43 VIDA 1999,47. 46
