Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Máté Gábor: Tanúvallatás a Dél-Dunántúl 1683–1685-ös elpusztításáról (Forrásközlés)

Település neve

Betűhü átirat

A település mai neve, puszta esetén elhelyezkedése

Megye (régi/mai)

Keszthely

Keszthel

Keszthely

Zala

Kiüti

Kilithi

Balatonkiliti

Somogy

Kismajsa71

Kismajsa

Regöly

Tolna

Kismága

Kis Mága

ismeretlen

Kistava

Kistava

Szakály

Tolna

Kisvejke

Kis veike

Kisvejke

Tolna

Koppány

Koppány

Törökkoppány

Tolna/Somogy

Koroncó

Koronczo

ismeretlen72

Kovászna73

Kovászna

Karád

Somogy

Kóny

Kóny

Nagykónyi

Tolna

Kőröshegy

Kőröshegy

Kőröshegy

Somogy

Látrány

Látran

Látrány

Somogy

Lengyeltóti

Lengyel Tóti

Lengyeltóti

Somogy

Légrád

Légrád

Légrád

Kapronca-Körös (HR)

Marosd

Marosd

Somogyszil

Tolna/Somogy

Meggyesürög

Meggyes Ürögh

Nagykónyi

Tolna

Mernye

Merne

Mernye

Somogy

Micski

Micski

ismeretlen74

Miklósi

Miklósi

Miklósi

Somogy

Nagymága

Nagy mága

ismeretlen

Nagy ve j ke

Nagy veike

Nagyvejke

Tolna

Nágocs

Nágocs

Nágocs

Somogy

Németi

Németi

Tolnanémedi

Tolna

Nikla

Mikla

Nikla

Somogy

Őrei

Orczi

Őrei

Somogy

71 A középkori települések között csak Alsó- és Felsőmajsa ismert.

72 Somogy, Tolna és Baranya megyékben nem volt ilyen nevű falu (lásd: ENGEL 2001; K. NÉMETH 2015). Szóba jöhet még Koromszó, melyből Tolna megyében kettő is volt (K. NÉMETH 2015, 203-205), a mai Pincehely, illetve Máza határában. A Máza határában lévő Koromszó közel is fekszik Mecskéhez, de a defterek már nem említik, és 17. századi túléléséről sincs adatunk, ezért kizárt, hogy az iratban ezt a falut említenék. 1698-ban Jány apát varasdi és fekedi pusztája után Koromszou, Bokor, Mecske és Kispall pusztákat említik (MNL Urbaria et Conscriptiones 37: 54), az irat tehát egyértelműen egy Koromszó nevű faluról tud, de kétséges, hogy ez a falu valóban létezett-e.

73 Pusztult hely Karád határában.

74 Feltehetőleg a mai Erdősmecske (korábban Rácmecske) rác előzménye, mely a jelzett időszakban a bátai (egyszersmind csornai) apátúrság szomszédságában feküdt. 18. század elején Mitskének nevezik (BML Inquisitiones IV. 1. p. 3. XVI. 306. 1753.).

437