Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Máté Gábor: Tanúvallatás a Dél-Dunántúl 1683–1685-ös elpusztításáról (Forrásközlés)

Tudja, hogy amely szarvasmarhákat Pápán Thuri Farkas úr Lukácsa Györgytől elvont, azon marhák a Futó György, Pacskod Miklós több társaikkal hajtották, hallotta ezen hajtőktől, hogy azon marhák[nak] árukból adtak veszprémi főkapitány úrnak ötven forintot. Tudja, hogy az olyan hajtott marhákkal Roboz Mihály, Csornai Máté, Ferenc deák, Hegedűs Gergely és sokan az öregében kereskedtek. Somogyság elpusztulását vallja, mint a többi.

26. Nagy István, egykor Miklósiban, most pedig Fok Szabadiban lakó jobbágy, a pápai néhai Szabó - másként Kovács - János jobbágya, kb. 45 éves, hittel vallja:

Ezen tanú húgát tihanyi Dósa Imre, Vörös János, szántói Vlahics Balázs, ki most Lengyeltótiban lakik, több tihanyi hajdúkkal s rácokkal megfogván szidták és fenyegették, és hogy tűzre akarták tenni, ez tanúnak négyszáz tallér[j]át kivallotta s megmutatta, hol legyen, melyet elvivén, följött ezen tanú Tihanyba, panaszt tett a tiszteknek, visszaadtak ugyan benne mintegy száz tallér ára való pénzt, de a többi most is oda vagyon, ezenkívül ugyan minden házieszközét, ruházatját elhozták, melyek is mind oda vannak. Vallja, hogy azon tanúnak tíz ökrét, másik ötöt keszthelyi Orbás Iván és Mázán Miklós többekkel együtt hajtották el. Ez elmúlt időn pedig szántói Vlahics Balázs, ki most Lengyeltótiban lakik, több tapolcaiakkal és más onnét valókkal szarvasmarhát s lovat hajtott el százig, ki miatt a falut is el kellett hagyni, mivel a marhahajtáson kívül, akit közülük megkaptak, verték, kínozták. Tudja, hogy mostanság tabi öreg leányokat a tapolcaiak megkínoztak, kin tíz tallért, kin többet vontak. Tudja, hogy az ilyen gonosztevők miatt teljességgel elpusztult a Somogyság.

27. Thoth Márton, Osztopán, Babocsai Ferenc jobbágya, kb. 35 éves, hittel vallja:

Tudja nyilván, hogy tavaly nyáron egy ízben a budai Szigligetben31 lakó Csokniai András, Tapolcán lakó Posgai Mátyás fia, szigligeti Fono Gergely többekkel együtt negyvenkét ökröt, tehenet hajtottak el megírt Osztopán nevű faluból, s vásárhelyre adták. Más ízben ugyan tavaly nyáron veszprémi Futó György, vázsonyi Kis Gyurkó nevű többekkel együtt azon osztopániaknak hozták el százkét lovukat és szarvasmarhájukat. Harmadszor, szalaváriak hajtották el harminchárom marhájukat. Negyedszer, tapolcai Jádi Miklós, Jádi Lukács kétgyörki és két somodon legénynek, kiknek nevüket nem tudhatta, hozták el ezen tanúnak húsz sertésmarháját. Ötödször, azelőtt három héttel tapolcai Posgai Mihók öccsöstül és Pandur Mihók, hogy Tapolcára mentek lakni, ezen tanúnak két ökrét és más ember három lovát elhozták, ezután is tapolcai Kis Farkas öccse, Kis Brimi Gyurkó hozott el két lovat és két kila rozsot. A Somogyság elpusztulását vallja, mint az előző [tanú], keszthelyi Sulimán Tamás, Rácz Gyermán hozták el három kocsi gabonájukat.

28. Pap Márton, egykoron Endréd, most pedig Tihany véghelyében lakik, Somogy vármegye, veszprémi káptalan jobbágya, kb. 45 éves, hittel vallja:

Elsőbben is az elmúlt ősszel keszthelyi Orbás Iván, Vincze Mihók több társaikkal együtt, mintegy kilenc lóval hajtotta el ezen endrédielenek harmincszámú szarvasmarhájukat, noha megismerték azon hajtó katonákat, de nem mertek Keszthelyre menni, mert öléssel fenyegették őket. Más ízben tavaly vetőre való szántáskor veszprémi katonák hoztak el harmincegy ökröt. Harmadszor, ugyan említett keszthelyi Orbás Iván társaival akkor Endréden lakó Visz Istvánnak verembe tett portékáját fölkeresvén, azt elvitte, melyek közül azután azon Orbás Iván szolgáinak] nyakán megismerte egy keszkenőjét.

29. Vas István, ugyanannak a káptalannak ugyanott lakó jobbágya, kb. 30 éves, hittel vallja:

Orbás Iván és Vinczi Mihók gonoszságát vallja éppen, mint az előtte szóló tanú, hozzátéve,

31 Eredetileg „Buday Szigligetben" szerepel, ám ilyen településről nincs tudomásunk, értelme feltehetőleg Budáról származó, Szigligetiben lakó Csokniai András.

412