Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Máté Gábor: Tanúvallatás a Dél-Dunántúl 1683–1685-ös elpusztításáról (Forrásközlés)
A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE «XXXIX. (2017) 401-441. MÁTÉ GÁBOR Tanúvallatás a Dél-Dunántúl 1683-1685-ös elpusztításáról (Forrásközlés) Takács Lajos emlékére AZ IRATRÓL A herceg Esterházy család levéltára egy különleges forrásértékű tanúvallatást őriz, mely a végvidéki magyar katonák hódoltsági területeket érintő fosztogatásait, gyilkosságait és egyéb kártételeit vizsgálja.1 2 Az irat új adatokat szolgáltat a török világ végnapjainak hadikronológiájához, és páratlan néprajzi adatokkal gazdagítja a somogyi és tolnai népesség mindennapjaira vonatkozó ismereteinket. A forrásra Filep Antal hívta fel a figyelmemet, aki Takács Lajostól szerzett értesüléseket annak létezéséről. A kiváló történeti néprajzos a halála előtti hónapokban fedezte fel az iratot, ám publikálására már nem kerülhetett sor.3 A forrás közlésével Takács Lajosra szeretnék emlékezni, aki tervszerű és tematikus levéltári forrásfeltárásaival a mai történeti néprajzi kutatások számára is zsinórmértékül szolgál. Mivel az anyag igen terjedelmes, jelen közlés csak a forrás publikálására szorítkozhat. Értelmezésének a közeljövőben külön tanulmányt szentelek. A következőkben röviden bemutatom az irat tartalmát, a tanúvallatás körülményeit és a szövegközlés módját. A cselekmény leírásakor nem tárgyalom részletekbe menően az irat tartalmát, csak a konfliktusok okáról és arról a történelmi helyzetről írok, melyben a tanúvallatás(ok)ra sor került. 1683 és 1685 között a Balaton-felvidéki véghelyek (Veszprém, Tihany, Tapolca, Vázsonykő, Csobánc), kisebb részt a bakonyi erődök kato1 A szerző a tanulmány készítése idején az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült (BO/00620/14/1). 2 MNL Esterházy család hercegi ágának levéltára P 125, 50. csomó, 11347. (Esterházy Pál nádor pénzügyi és gazdasági iratai - Valla- tási és nyomozási jegyzőkönyvek. Tanúkihallgatások 1661-1695) 3 A forrást R. Várkonyi Ágnes (1964) is használta Vak Bottyánnal kapcsolatos rövid munkájában, tehát annak első tudományos felhasználása nem Takácshoz kötődik. Takács bizonyosan készült az irat publikálására, de tudomásom szerint sehol sem írt róla, hagyatékában az irat xerox másolatban van. Néprajz Múzeum, Ethnológiai Adattár 10/2003. (A Dél-Dunántúl pusztulása 1684-ben című dosszié) 401