Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
K. Tóth Gábor: Avar kori temető Szekszárd–Varga Peti-dűlőben (1/2. lelőhelyszámú temető)
7. Egyéb vallásos jelenségek a temetkezési szokásokban Lúdtojáshéj került elő a 43. objektumban, melyet mágikus céllal helyezhettek ez elhunyt sírjába (termékenységkultusz). Gyöngyök voltak a 15. (fekete nagy szemű hengeres gyöngy) a 19. (sötétkék hengeres gyöngy) és a 41. (sötétkék dinnyemag alakú gyöngy) sírokban. Ezek nem alkottak gyöngysorokat, nyakláncot, hanem egyesével fordultak elő a sírokban, kivéve a 19. sírt, ahol két db szemes gyöngy volt. A gyöngyöknek bajelhárító szerepük lehetett. Mind a három esetben gyereksírról van szó. A 40. sírban fordított tájolással és hason feküdt az elhunyt, az ártó szellemtől való félelem miatt. IV. A LELETEK ELEMZÉSE 1. Viseleti tárgyak Övék A férfi sírokban négy esetben fordult elő övkészlet: a 17., 28., 32. és a 39. sírban (a 20., erősen bolygatott objektumban csak egy bronz lenyomat jelezte az egykoron volt öv létét). A 28. közép avar kori préselt övkészlet, míg a másik három közép avar kor végi, késő avar kori öntött övgarnitúra, lemezes lyukvédőkkel. A 28. sírban préselt övgarnitúra hat db négyzet alakú ezüst övveretből (1-4., 8., 12. mell.), négy db szélesebb (2,4-2,5 cm) kisszíjvégből (9., 11., 13., 14. mell.), két keskenyebb (1,3 cm) kisszíjvég- ből (7., 9. mell.) és egy „mini” kisszíjvégből (15. mell.; h.: 2,2 cm; sz.: 2,5 cm) és egy téglalap alakú vascsatból állt. A szíjvégek „U” alakúak, kettős lemezűek, előlapjuk lehajtó szélű. A felső végüket hármas tagolású bordázott pánttal látták el. Ezek a kora és a közép avar kor jellemző szíjvégei. A szélesebb (szélesség-hosszúság index: 1,5) szíjvégek a közép avar korra jellemzőek (9., 11., 13., 14., 15. mell.).24 Tolna megyén belül a legjobb párhuzamot a cikói 247. sírban25 (közép avar kor) és a regölyi 70. sírban találjuk (közép avar kor vége).26 Tágabb környezetben talán a tiszafüredi temető 831. sírjában talált övkészlet áll legközelebb a mi temetőnk 28. sírjában talált övgarnitúrához (Ga- ram Éva 2. fázisa, a 7. század utolsó harmada).27 A 28. sír tehát a közép avar korra, esetleg annak a végére datálható. A 17. sírban lemezes és öntött övtagok is voltak. Az áttört bronzból öntött, griffes nagyszíjvég- hez (16. mell.) bronzlemezes lyukvédők (3., 4., 8. mell.), kerek övveretek (5-7. mell.), egy félhold alakú (2. mell.) és egy téglalap alakú övveret társult (15. mell.). A nagyszíjvégen és a lemezes lyukvédőkön kívül a többi veretnek csak a lenyomata maradt meg. Ezek feltehetően ezüstök vagy ólom veretek lehettek, a lenyomatuk szürke színű volt. A tokos szíjbefogójú, egytagú griffes nagyszíjvég miatt a 17. sírt a késő avar kor elejére kell datálni.28 A szíjvégnek kiváló párhuzama található a regölyi 108. késő avar kori sírban.29 A 32. sír szintén vegyes övkészlettel volt ellátva. Bronzból öntött, kéttagú csüngős veretek („S” alakú indákkal díszítve) képezték az övkészlet gerincét (1., 2., 5., 11., 13. mell.). Két bronzlemezes lyukvédő (8., 10. mell.), egy bronzlemezes poncolt díszítésű propellerveret (3. mell.), egy téglalap alakú szíjvég ólombetétje (4. mell.), egy bronzból öntött, tokos felfüggesztésű, egytagú indás nagyszíjvég (6. mell.), egy bronzlemezes övcsat pajzs alakú csattesttel (9. mell.) alkotta az övgarnitúrát. A nagyszíjvég alapján ezt a sírt is a késő avar kor elejére datálhatjuk. A 39. sír az előző kettőhöz hasonlóan szintén vegyes övkészletű volt. Bronzból öntött, kéttagú csüngős, áttört övveretek voltak az övön. Ezek lekerekített ötszög alakúak, a széleik lehajlítottak. Keretezettek, melyben hullámvonaldísz látható. A mezőben stilizált madár körvonala vehető ki. Az 24 RÁCZ 1999, 365. 25 SOMOGYI 1984, 51.18. t. 247. sír 1-13. kép. 26 KISS 1984,140-141. 68. t. 70. sír 1-12. kép. 27 GARAM 1995,101.125. t. 28 GARAM 1979, 88-89. 29 KISS 1984,75.1.108. sír 1. kép. 40
