Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok

lemezpatkókkal. A betöltés alatt lévő vermet tehát többször is használták mint ideiglenes sütő-főző helyet, bizonyára nem tudva, hogy ezt egy ló teteme fölött teszik (5. kép 1-2).

Pergők, phalerák. Kolompokkal, harangokkal, csengőkkel stb. a néprajzi szakirodalom foglalkozik, és e tárgyak leírását is főként csak a jelentős pásztorhagyományokkal bíró területekről ismerhetjük.117 Ezekben a tanulmányokban leggyakrabban az alul nyitott, belül függesztett nyelvükkel hangot adó különböző méretű kolompok, harangok, csengettyűk leírásával, készítési és használati módjuk ismertetésével találkozhatunk. Kevés szó esik azonban azokról a messze hangzó szavú, gömb alakú csengőkről, melyeket még a múlt század első felében is szívesen csatoltak fel a gazdák egy-egy kedvenc számosállat nyakára, vagy téli időben a csendesen járó szánokat húzó lovak hámjára, nyaklójára.118 A mai bőrdíszművesek, ha a pergőket a nyaklóra helyezik fel, akkor általában egy középre felfüggesztett, harang alakú csengő két oldalán egyenlő elosztásban, sasszegekkel erősítik fel őket, már kiválasztásuknál ügyelve arra, hogy egymással összehangoltak legyenek.119

A vár területéről tizenkét bronzból öntött pergő került elő. Közülük tíz íves akasztófüllel ellátott, felső részén kissé megnyúlt gömb, középvonalukon vagy kissé alatta egy, két vagy három körbefutó horonnyal (42. tábla 1-12). Valamennyinek alsó részén a fül síkjával azonos irányú nyílás található, belsejükben pedig egy apró golyó. Ez utóbbi egy esetben egy kisméretű ólom pisztolygolyó, melyen rajta maradt az öntési csap is. A többi belsejében - amennyire megállapítható - kőből formált golyót helyeztek el. Kettőnél az alsó félgömb ezektől eltérően nem sima oldalú félgömb, hanem lefelé keskenyedő gerezdekből áll, melyek alul nem záródnak, hanem egy kör alakú nyílást fognak közre (42. tábla 11-12). A gömbök egyikén (42. tábla 6) a fül alatt egy nagyobb, két oldalán egy-egy kisebb lyuk van. Ez összefügghet az öntés technológiájával is, de a hangolással is, csakúgy, mint a gömbökön több helyen is látható bereszelések.

Az Újpalánkon előkerült pergőknek régészeti leletként számon tartott párhuzamát magyarországi anyagból nem ismerjük. Ez persze tájékozatlanságunkból is adódhat, de adódhat abból is, hogy ezek az etnográfiai jellegűnek látszó tárgyak - ha nem egy éppen folyó feltáráson láttak napvilágot - régebbi múzeumi anyagként esetleg elkerülhették a kutatók figyelmét. A déli határainkon túli területekről azonban a 16-17. századi pergők több példánya is ismert.

A belgrádi vár többször hivatkozott leletanyagából például hat hasonló példányt közöltek, valamennyi a „török horizontra” datálva. Közülük csupán egy olyan díszítetlen felületű, mint az újpa- lánkiak, a többinek a felülete vonalakkal, bemetszésekkel tagolt, de van közöttük virágmotívumokkal díszített is. A 42. tábla 12. számú gerezdes pergőnkkel azonos méretű, nyújtott formájú belgrádi példány szintén a ritkább, hat háromszög alakú „nyelvvel” készült változat.120 Egy további, 16-17. századra datált - ló fejére való csengőként - az eszéki török kiállítás katalógusában került közlésre.121 Ez az újpalánkiaknál csaknem kétszer nagyobb méretű gömb szintén az alján lévő hosszanti nyílással készült, felülete azonban - a közlésben virágmotívumként értékelt - gerezdezésre emlékeztető, bemélyedő rajzolattal díszített (6. kép 2).

Kérdésként merülhet fel, hogy a várban és környékén talált pergőket milyen számosállat jelölésére vagy díszítésére használhatták. A tárgyak találási helye erre nézve nem nyújt segítséget, mivel általában romeltakarítási rétegekből, házhelyek, vermek betöltéséből - és nem állattartáshoz köt117 SZABÓ 1932, 69-70.

118 A hortobágyi állattartás kapcsán erről a következő összefoglaló ismertetést olvashatjuk: ,A jószág egybentartását szolgálta a ko- lomp és a csengő. A kolompost követi a többi jószág. A nyughatatlan, kóborlásra hajlamos jószág nyakába élesszavú, messzehangzó csengőt akasztott a pásztor. A harang a szarvasmarha, a csengő a ló nyakába illő. A kolompot kap a kos a juhnyájban, pergőt a kutya." http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/turizmus/oldal/a-pusztai-legelteto-allattartas. - Kecskemét környékén: „Némelyik juhász cifraságnak, dísznek a pulijára is pörgőt kötött, a nyáj megszokta, s a puli csaholás nélkül terelte a nyájat. ” Egyik esetben sem egyértelmű azonban, hogy pergő alatt a legkisebb, harang alakú vagy a gömbformájú csengő értendő. SZABÓ 1932, 73.

119 Napjainkban már alig van lovas szán, így a csengős nyakló készítésére sincs igazán igény. A készítés és használat módját illetően a szekszárdi Nepp Dénestől, a népművészet mesterétől nyertünk hasznos ismereteket. Köszönet érte.

120 POPOVIC - BIKIC 2004, 171-172. Szí. 114. Kát. 236-237, 240, 425-427.

121 RÁDIÓ 2015, 96. 224. tétel.

337