Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok
egy fegyverből (14. tábla 4). Esetleges összetartozásuktól függetlenül a 17. században széles körben használt szálfegyver, a páncélszúrónak is nevezett hegyestőr darabjainak tarthatjuk őket.51 Fontos leletnek tarthatjuk azt a szerelékével együtt megtalált hegyestőrt, amely a 60/A jelű, fém- megmunkáló műhely gödrének padlóján feküdt (14. tábla l).52 A fegyver hüvelyével együtt került a földbe, ám utóbbinak csak két pántja és a hüvely végén lévő kardhüvelypánt fémrésze maradt meg (14. tábla 3). A rombusz átmetszetű penge felső végén hosszú vezetőtüskékkel ellátott, egyenes keresztvas van. Ennek folytatásaként ível a kézvédő pánt, mely a markolatot lezáró ferde, „madárcsőrös” rögzítőtüskés kupakhoz csatlakozik (14. tábla 1-3). A hegyestőrt a Magyar Nemzeti Múzeum hasonló felépítésű, díszes kivitelezésű hegyestőrei alapján a 17. század végére, a 18. század elejére tehetjük.53 Keresztvasak. Fentiek mellett még négy teljes és egy féltöredék keresztvasat is találtunk (15. tábla 2-5, 7). Az egyiken (15. tábla 2) a megmaradt két vezetőtüske nyújtott háromszög alakú, egy példányon pedig igen hosszú és vékony (15. tábla 5). A többinél a töredékesség miatt ez nem értékelhető (15. tábla 3-4, 7). A rozsdásodás miatt a keresztvasak átmetszete is nehezen határozható meg. A 15. tábla 4. számú biztosan hatszögletes, a többi inkább körátmetszetűnek látszik. Ezek a keresztvasak egyaránt lehettek 17. századi vagy 18. század eleji szablyák vagy hegyestőrök tartozékai. ÜTŐ- ÉS SÚJTÓFEGYVEREK Buzogány töredéke. Időszakunkra a korábbi századokban nagy jelentőséggel bíró sújtófegyverek, a buzogányok egyre inkább rangjelző attribútummá váltak. Anyaguk is változott. A vasat a színesfémek; az aranyozott ezüst, réz, bronz váltotta fel. „A közel-keleti, mohamedán török származású, a XIV század végéről és a XV. század folyamáról eredő buzogányfejek alakulásában a Nyugattól lényegesen elütő változásokat észlelhetünk. Nem csillag alakúak ezek, hanem gömb- vagy körtealakot vesznek fel, nem tömörek többé, hanem üregesen öntöttek. Felületüket sűrű rovátkálások, vagy egymást keresztező bevágott csatornák által kialakított kis négyzetes felületek hálózzák be.” A gúla alakú tüskék ugyanis elcsökevényesednek, alapjukat kettős csatorna keretezi, esetleg a tüskék három- és négyszögű lapos szemölcsökké vagy kidomborodó gerezdekké módosulnak.54 Egyetlen ilyen buzogánytöredékünk sajnos nem a vár feltárásából, hanem a külső területekről származik. Töredékes ugyan, de vékony rézfala és mintázata szerint a buzogányok ezen legkésőbbi, 17-18. századi, kidomborodó gerezdes, keleti típusú változatához sorolható (19. tábla 6). Szekercék, bárdok, balták, fokosok. Az ütő- és sújtóeszközök ezen csoportjánál nagyon gyakran összemosódik a fegyvereket a szerszámoktól elválasztó keskeny határvonal. A békés időszakok ipari szerszámai, házi használatban lévő eszközei hadas időkben a szükség- és célszerűség okán fegyverekké válhattak, míg ha úgy adódott, az eredetileg fegyvernek készült bárdok, szekercék, balták egyszerű célszerszámként hasznosultak.55 Ezt a kettős szerepet szem előtt tartva kaptak helyet az újpalánki fegyverek között olyan eszközök is, melyeket, ha egy falusi ház feltárásánál kerülnek elő, biztosan a famegmunkáló szerszámokhoz sorolnánk. Szekercék. Lefelé megnyúlt, közepesen széles pengével készült szekerceformájú eszközöknek három pengetöredéke is előkerült a vár területén. (Bár formájuk, felépítésük szerint a bárdokhoz is sorolhatnánk őket, de viszonylag kis méretük inkább rövidebb, szekercenyelet feltételez.56) Gerincük egyenes, pengéjük élhossza alig egy-két milliméterrel haladja meg a tíz centimétert. Mindhárom penge a köpűnél tört el, így annak formája, továbbá a fok mérete és formája nem ismert (16. tábla 1-3). 51 A 14. tábla 4. kép ennek megfelelően csak rekonstrukciós javaslat. 52 GAÁL 2015, 153-154,155. 12. kép 1-2. 53 LUGOSI - TEMESVÁRY 1988, 92-95. kép. 54 KALMÁR 1964, 34. 55 KALMÁR 1971, 31. 56 KALMÁR 1971, 27. 325
