Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok

1,1-1,3 cm hosszúra vágott ólomdarabokat is találtunk, melyeket 0,8-1,1 cm vastag, hengeres ru- dakról vágtak le (10. tábla 3). Ezek lehetnek valamely tárgy - talán ólomgolyók, esetleg gombok, pitykék - öntéséhez előkészített, kiadagolt darabok, de az is lehet, hogy szükség esetén közvetlenül lőszernek használták őket. Puskadíszek, díszített csontlemezek. A 17. századi puskákat, köztük is különösképpen a nagy becsben tartott vadászfegyvereket gyakran igen gazdag díszítésekkel látták el. A vasszerelékek felü­letét ornamentális és egyéb motívumok vésetével, a farészeket pedig díszített csont- és gyöngyház­lemezekkel borították be. A nagy értékű - készítési helyük, a sziléziai Teschen elferdített névalakja után csinka puskáknak nevezett - fegyverek díszes küllemét az egyszerűbb katonafegyvereken is igyekeztek utánozni. Ezeknél az olcsóbb fegyvereknél természetesen egyszerűbb, olcsóbb anyago­kat alkalmaztak. Ebbe a kategóriába sorolható az az Újpalánkon előkerült öt díszített csontlemez is (12. tábla). Egy keskeny, párhuzamos oldalú csontlemez sajnos csak töredék (12. tábla 1). Egyik vége ívesen lezárt, befejezett, a másik azonban egy kikopott szélű fél lyuk, ahol a lemez eltörött. így eredeti hossza nem határozható meg. Hasonló lemezek 17. századi díszes puskákon és pisztolyokon - álta­lában az ágyazat felső szélén, a csővel párhuzamos helyzetben - egyaránt előfordulnak. A lemezre fúrt lyuk miatt úgy véljük, hogy ez a töredék inkább pisztoly tartozéka lehet, mert a Magyar Nem­zeti Múzeum díszes pisztolypárján is az ágyazat két oldalán lévő 2-2 ilyen csontlapocskán haladnak át a cső rögzítőszegecsei.42 Az eredetileg kör alakú, arcábrázolásos csontkorongunk (3. kép 2; 12. tábla 2) azonban egyér­telműen puskadísz volt. Hasonló korongok vannak például a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjtemé­nyében lévő puskán, amely Hallban, Johann Georg Dinckl műhelyében készült a 18. század elején (3. kép 1). Ott a három korong közül kettőn is van arcábrázolás, hasonlóképpen, mint az újpalánki korongon. Igaz, azok művészi kivitelezésűek, míg a palánki korong hermelinpalástos, hatalmas tur­bánt viselő férfialakjának vésete inkább csak célratörően kifejező, mint művészi. A szándék azon­ban egyértelmű, jól láthatóan egy magas rangú török, talán éppen a szultán arcmását akarta így megjeleníteni a korong készítője.43 A közismert vallási tiltás miatt korongunkat is inkább keresz­tény műhely produktumának, mint török készítménynek tartjuk. Hazai példaként egy magyar mes­ter remekművét, a 17. század elején készített „győri” vadászpuskát említhetjük, melynek gazdag díszítményén egy török basa ábrázolása is feltűnik.44 Visegrádon is előkerültek hasonlóan díszített csontlapok. Közülük kettő a mienkhez hasonlóan kör alakú, a harmadik ívelt sarkú téglalap. Előbbiek egyikére ugyancsak férfifejet - amennyire ez a közölt fotóból megállapítható -, egy szerecsenfejei véstek.45 A keréklakatos szerkezetű puskák, vadászkarabélyok fontos szerkezeti eleme volt a puska tusá­ban lévő üreg, melyben a fegyver újratöltéséhez szükséges golyókat tartották. A tusaüreget hossz­négyszög vagy ívelt végű trapezoid alakú fedéllel zárták le, melyre díszített csontlemezborítást tet­tek. A drága fegyvereken ezeket gyakran művészi kivitelű képekkel díszítették. A Magyar Nemzeti Múzeum egyik díszes vadászkarabélyán például a „hossznégyszög alakú tusaüreget csontlemezzel borított, koronás, önmagába tőrt döfő Lucretiával díszített rugós fedél zárja" (12. tábla ó).46 Ennek helyzete alapján következtethetünk az újpalánki fedéllemezek fegyvereken elfoglalt helyére is. A három csontlemez közül kettőnek az alsó végződése ferdén levágott, ami arra utal, hogy ferdén levágott tusájú, karabély jellegű puskáról származnak, míg a harmadik inkább hossznégyszög for­42 TEMESVÁRY 1992, 252 (22. tétel), 267 (142. tétel). 43 Az arcképek megjelenítésére további példa a Magyar Nemzeti Múzeum egyik 18. század eleji vadászfegyvere, melyen a tusa bal oldalán is két férfifejet ábrázoló korong, közöttük pedig egy városcímeres csont körlap van. (Ltsz.: MNM 56.5348.) TEMESVÁRY 1992, 264 (127. tétel). - Részletfotóját a 3. kép 1. alatt közöljük. 44 KALMÁR 1971, 225. 178. kép, 226. 45 KOVÁTS - N. KOCSIS 2010,17. kép. 46 TEMESVÁRY 1992, 264 (130. tétel). 323

Next

/
Oldalképek
Tartalom